Egy tűzszüneti megállapodás Iszlámábád és Kabul között az afgán tálibok képességén múlik, hogy megfékezzék azokat a terroristákat, akik Pakisztánt támadják a közös határukon keresztül – mondta Khawaja Muhammad Asif, Pakisztán védelmi minisztere a Reuters hírügynökségnek, kiemelve a megállapodás törékenységét.

A dél-ázsiai szomszédok a hétvégén Dohában állapodtak meg a tűzszünetről, miután napokig tartó határ menti összecsapások során tucatnyian vesztették életüket – ez volt a legsúlyosabb erőszakos esemény azóta, hogy a tálibok 2021-ben átvették a hatalmat Kabulban.

A korábbi szövetségesek közötti szárazföldi harcok és a pakisztáni légicsapások a vitatott 2600 kilométeres határ mentén akkor kezdődtek, amikor Iszlámábád felszólította Kabult, hogy fékezze meg a terroristákat, mondván, hogy azok Afganisztánból működnek.

„Bármi, ami Afganisztánból érkezik, megsérti ezt a megállapodást” – mondta Asif, aki az afgán védelmi miniszterrel, Mullah Muhammad Yaqoobbal vezette a tárgyalásokat. „Minden ezen az egyetlen záradékon múlik.”

Nincs behatolás

A Pakisztán, Afganisztán, Törökország és Katar által aláírt írásos megállapodás egyértelműen kimondta, hogy nem lesznek behatolások – mondta a miniszter egy interjúban, amelyet az iszlámábádi parlamenti irodájában adott.

„Van egy tűzszüneti megállapodásunk, amíg nem sértik meg a már érvényben lévő megállapodást.”

A Tehrik-i-Taliban Pakistan (TTP), amely több terrorszervezet ernyőszervezete, Afganisztánból működik, hogy támadásokat hajtson végre Pakisztán ellen „az uralkodó tálibok közreműködésével” – mondta a miniszter.

Kabul tagadja, hogy menedéket nyújtana a Pakisztán elleni támadásokat végrehajtó terroristáknak, és azzal vádolja a pakisztáni hadsereget, hogy félrevezető információkat terjeszt Afganisztánról, valamint terroristákat rejteget, hogy aláássa az ország stabilitását és szuverenitását.

Iszlámábád tagadja ezeket a vádakat.

Zabihullah Mujahid, a tálibok szóvivője vasárnap azt mondta, hogy a dohai tárgyalásokon „megállapodtak abban, hogy egyik ország sem fog ellenséges lépéseket tenni a másik ellen, és nem nyújtanak támogatást a pakisztáni kormány ellen működő csoportoknak.”

Egy X-en közzétett bejegyzésben hozzátette, hogy ez tükrözi a tálibok régóta fennálló álláspontját, miszerint Afganisztán területét nem használják fel más országok ellen.

A megállapodásról tett nyilatkozatok nem minősültek közös nyilatkozatnak – mondta.

Kabul nem „tiltott terület”

A TTP, amely évek óta háborút folytat a pakisztáni állam ellen, hogy megdöntse a kormányt és saját rendszerét vezesse be, az utóbbi hónapokban fokozta a pakisztáni hadsereg elleni támadásokat.

Pakisztán légicsapásokat hajtott végre az afgán főváros, Kabul ellen, köztük október 9-én, hogy megölje a TTP vezetőjét, Noor Wali Mehsudot – közölték pakisztáni biztonsági tisztviselők, bár később egy videóban megjelent, amelyben életben volt.

„Támadtak minket. A területünket támadták. Így mi is ugyanúgy válaszoltunk. Ugyanazzal a pénznemmel fizettünk nekik” – mondta Asif.

„Ott vannak Kabulban. Mindenhol ott vannak. Bárhol is legyenek, megtámadjuk őket. Kabul nem, tudják, tiltott terület.”

A következő tárgyalási fordulót október 25-én Isztambulban tartják, hogy kidolgozzanak egy mechanizmust a megállapodás végrehajtására – mondta Asif.

Katar külügyminisztériuma, amely Törökországgal együtt közvetítette a szombati tárgyalásokat, közölte, hogy a következő találkozók célja „a tűzszünet fenntarthatóságának biztosítása és annak megbízható és fenntartható módon történő végrehajtásának ellenőrzése.”

A TTP felemelkedése

Pakisztán az afganisztáni szovjet invázió idején frontállamként működött, közel négymillió afgán menekültet fogadott, és közvetítőként szolgált a nemzetközi segélyek eljuttatásában a szovjetellenes harcosokhoz.

Diplomáciailag Pakisztán azon három ország egyike volt (Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek mellett), amelyek 1997-ben elismerték az Afganisztáni Iszlám Emirátust, és nemzetközi finanszírozást szorgalmaztak, valamint közvetítői szolgáltatásokat nyújtottak az ENSZ-szankciók ellenére.

Iszlámábád továbbá támogatta Afganisztán globális integrációját humanitárius segélyekkel, kereskedelemmel, határkezeléssel és regionális együttműködéssel.

Azonban a terrorszervezetek, különösen a TTP által Pakisztánban elkövetett erőszak jelentősen megterhelte a kapcsolatokat az afgán tálibokkal. Utóbbiak 2021-ben tértek vissza a hatalomba Kabulban az amerikai vezetésű erők kivonulását követően.

Pakisztáni katonai tisztviselők szerint idén eddig több mint 500 ember, köztük több mint 311 katona vesztette életét a TTP által végrehajtott támadásokban.

Az afgán tálibok tagadják a pakisztáni vádakat. Legutóbbi nyilatkozataikban megemlítették a pakisztáni rendőrségi lövöldözéseket, míg Kabul India részének nevezte a vitatott Kasmírt egy Újdelhivel közös nyilatkozatban, ami feldühítette Pakisztánt.

Az afgán tálibok továbbra is tagadják, hogy támogatnák a terrorszervezetet.

A TTP egy több terrorszervezetből álló szövetség, amelyet 2007-ben hoztak létre, és elsősorban Pakisztánt célozza.

Egy 2024-es ENSZ-jelentés szerint 6000–6500 TTP-terrorista tartózkodik Afganisztánban, NATO által hátrahagyott fegyvereket használva.