Miközben az Európai Unió arra törekszik, hogy teljesen megszüntesse az orosz energiától való függőségét, és a Donald Trump kormánya sürgeti a NATO-tagállamokat, hogy hagyjanak fel az orosz olaj behozatalával, Magyarország kitart álláspontja mellett.
Orbán Viktor miniszterelnök régóta hangoztatja, hogy az orosz energia behozatala elengedhetetlen a magyar gazdaság számára, és más forrásból származó fosszilis tüzelőanyagokra való átállás azonnali gazdasági összeomlást okozna.
Orbán, aki az EU vezető politikusai közül a legszorosabb kapcsolatot ápolja a Kremllel, határozottan ellenezte a szervezet azon erőfeszítéseit, hogy szankciókat vezessenek be Moszkvával szemben, miután 2022 februárjában megtámadta Ukrajnát. Különösen bírálta azokat a kísérleteket, amelyek Oroszország energiából származó bevételei csökkentését célozták. Az energiából származó bevételt a háború finanszírozására fordítják.
Miközben Európa többi része fokozatosan megszabadult az orosz energiától, Magyarország fenntartotta, sőt növelte is az orosz olaj behozatalát, azzal érvelve, hogy nincs életképes alternatíva.
Azonban egyes energiaügyi szakértők – valamint Orbán kritikusai, akik az orosz energiához való ragaszkodást Vlagyimir Putyin iránti szimpátiájának tulajdonítják – úgy vélik, hogy a magyar vezető álláspontja inkább politikai, mint a gazdasági megfontolásokon alapul.
Orbán figyelmeztet: a gazdaság „térdre kényszerülne”
Magyarország vezetői azzal érvelnek, hogy a Közép-Európa szívében fekvő, tengerparttal nem rendelkező ország függővé vált az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól, amelyeket a szovjet uralom idején épített csővezetékeken keresztül szállítanak.
A magyar tisztviselők szerint alternatív források és infrastruktúra hiányában, amelyekkel Magyarországra szállíthatnák az olajat és a gázt, a magyar gazdaság működésképtelenné válna az orosz ellátás nélkül. „Ha Magyarország leválna az orosz olajról és földgázról, akkor azonnal, egy percen belül a magyar gazdasági teljesítmény 4 százalékkal csökkenne” – mondta Orbán szeptemberben a közszolgálati rádióban. „Ez katasztrofális lenne, a magyar gazdaság térdre kényszerülne.”
Miklós László vegyészmérnök és energiapiaci elemző azonban az Associated Pressnek azt nyilatkozta, hogy nincs „ésszerű magyarázat” Orbán kormányának vonakodására, hogy alternatív üzemanyag-forrásokat keressen, mivel bőséges infrastruktúra áll rendelkezésre Magyarország megfizethető, nem orosz olajjal és gázzal való ellátására.
„Az orosz energiától való leválás egy integrált európai piacon nem jelenthet problémát, minden feltétel adott hozzá. Az akarat hiányzik” – mondta Miklós.
Az orosz import leállítása: Az EU-országok gyorsan csökkentették az orosz olaj és gáz behozatalát, miután Oroszország megtámadta Ukrajnát. 2022-ben embargót vezettek be az orosz olajra, és idén bejelentették, hogy 2027 végéig fokozatosan megszüntetik az orosz gáz és olaj behozatalát az EU-ba.
Az EU célja az volt, hogy megfossza Putyint azoktól a bevételektől, amelyeket a háború finanszírozására fordítanak. Ugyanakkor három tengerparttal nem rendelkező ország, Magyarország, Szlovákia és Csehország számára mentességet biztosítottak az orosz nyersolaj behozatalának tilalma alól.
Miklós szerint ez a kivétel lehetővé tette a magyar kormány és a MOL számára, hogy jelentős váratlan nyereségre tegyen szert, és több milliárd dollárt juttassanak az orosz költségvetésbe.
Nyugati irányba való átállás
Az EU azon törekvése, hogy elvonja Oroszországtól az energiából származó bevételt, felháborodást váltott ki a magyar vezetőkből, akik ezeket a lépéseket tévesnek és ideológiai indíttatásúnak tartják.
„Egészen elképesztő, hogy az európai országok vezetői ... nem látják, hogy minden ország földrajzi elhelyezkedése meghatározza, honnan szerezhet be energiaforrásokat” – írta Szijjártó Péter külügyminiszter egy szeptemberi közösségi média bejegyzésében. „Álmodozhatunk arról, hogy olyan helyekről vásároljunk gázt és olajat, amelyeket nem kötnek össze csővezetékek, de álmokkal nem tudjuk fűteni otthonainkat, vizet forralni vagy gyárakat üzemeltetni.”
Annak ellenére, hogy a magyar vezetők ragaszkodnak ahhoz, hogy az infrastruktúra hiánya akadályozza az orosz energiaforrásoktól való átállást, a régió más, hasonlóan tengerparttal nem rendelkező országai először csökkentették, majd teljesen megszüntették az orosz olaj behozatalát.
A Cseh Köztársaság korábban olajszükségletének felét Oroszországból, a Druzhba gázvezetéken keresztül fedezte, idén megünnepelte az „olajfüggetlenség napját”, miután megduplázták egy olasz csővezeték kapacitását, amely az orosz olajbehozatal megszüntetéséhez szükséges utolsó infrastrukturális fejlesztés volt.
Magyarország, amely jelenleg kőolajának túlnyomó részét az orosz Druzhba csővezetéken keresztül kapja, már rendelkezik egy második csővezetékkel: az Adria vezetékkel, amely Horvátországból, az Adriai-tengerről indul.
A MOL szerint évente körülbelül 14 millió tonna (12,7 millió metrikus tonna) nyersolajra van szüksége, de az Adria-vezetéken nemrég elvégzett próbák kimutatták, hogy az nem képes megbízhatóan szállítani ilyen mennyiséget.
A horvát olajszállító vállalat, a Janaf vitatja ezt az állítást, mondván, készen áll arra, hogy Magyarország és a szomszédos Szlovákia teljes éves kőolajigényét fedezze.
Miklós szerint még ha az Adria vezeték nem is lenne képes Magyarország teljes olajszükségletét fedezni, akkor is jelentős szerepet játszhatna az orosz olajimport csökkentésében.
„Lehetőség van máshonnan származó olaj behozatalára, az Adria vezeték évtizedek óta rendelkezésre áll” – mondta. „Ha igaz, amit mondanak, és 14-15 millió tonnára van szükségük évente, akkor is logikus lenne 10 millió tonnát az Adria-vezetéken keresztül behozni, a többit pedig a Druzhba-vezetéken .”
Alternatív útvonalak
Az alternatívák keresésének költségeit a magyar kormány úgy állította be, hogy az EU azon erőfeszítései, amelyek az orosz energiaimport megszüntetésére irányulnak, létfontosságú fenyegetést jelentenek egy népszerű, kormány által támogatott háztartási rezsicsökkentési programra.
Májusban Orbán egy videóban azt állította, hogy a háztartások villanyszámlái megduplázódnának, a gázszámlák pedig majdnem megháromszorozódnának, ha az orosz szállításokat megszüntetnék.
Takácsné Tóth Borbála, a gázpiaci kutató elemző szerint azonban Magyarország az orosz gázért az európai referenciaárak alapján fizet, és nem lényegesen olcsóbb, mint amit más országok fizetnek a nem orosz gázért.
Tóth, aki a Budapesti Corvinus Egyetemhez tartozó független intézet, a Regionális Energiapolitikai Kutatóközpontnál dolgozik, azt mondta, hogy csoportjának modellezése szerint az orosz gáztól való leválás valószínűleg „ideiglenes, megawattóránkénti villamosenergia-ár 1,5-2 eurós emelkedését” okozná, amit „minimálisnak, 5 százaléknál kisebb növekedésnek” nevezett.
Annak ellenére, hogy a magyar politikusok retorikailag elkötelezettek az orosz energia iránt, a nemzeti energiacég, a MOL az elmúlt években beruházásokat hajtott végre, hogy diverzifikálja ellátását, és felszerelje a magyarországi és szlovákiai finomítóit a nem orosz kőolaj feldolgozására.
A vállalat egy e-mailben közölte, hogy egy többéves, 500 millió dolláros beruházásnak köszönhetően „2026 végére sokkal jobb helyzetben leszünk, hogy változatosabb kőolajforrásokat tudjunk biztosítani.”
Miklós szerint annak ellenére, hogy a magyar kormány eltökélt az orosz energia vásárlásának folytatása mellett, az uniós szabályozás hamarosan véget vet ennek.
„A dolgok nyilvánvalóan soha többé nem lesznek ugyanolyanok, mert az Európai Unió megtanulta, hogy egyszerűen fogalmazva, Oroszországban nem lehet megbízni” – mondta. „Az orosz olajtól való leválás politikai akarat kérdése. Ennek van egy kis ára, amit minden más európai ország is megfizet.”
