A Gáza ellen végrehajtott izraeli támadásokban meghalt palesztinok ezrei egyszerűen nyomtalanul eltűntek. Nincs maradvány, amely alapján azonosítani tudnák őket, és nincs eltemetnivaló sem. Csak a falakra fröccsent vér és az áldozatok szövetmintái maradtak hátra.

Egy nagyszabású vizsgálat szerdán legalább 2 842 ilyen esetet dokumentált 2023 októbere óta, támaszkodva a Polgári Védelmi csapatok által vezetett nyilvántartásokra, amelyek a bombázáskor az épületben tartózkodó személyek és az áldozatok számáról készültek.

A csapatok minden vér-, és szövetmintákat vizsgáltak, bármit keresnek, ami elárulhatja, mi történt. Amikor a számok nem egyeztek, mindenütt kutattak, de nem találtak semmit, akkor az ilyen áldozatokat „elpárolgott”-ként jelölték meg.

Yasmin Mahani, egy palesztin nő, akinek a gyereke esett áldozatul egy izraeli csapásnak az al-Tabin iskolánál 2024 augusztusában, visszatért az épületbe, amely menedéket nyújtott azoknak a családoknak, akik elhagyták otthonukat. Szétszórt emberi maradványokra bukkant. Vérfoltokat látott. A fiát nem sikerült találnia. „Még nincs eltemetnivaló sem,” mondta az Al Jazeerának.

A szakértők szerint ez az emberek túlzott hőhatásnak való kitettsége miatt következett be, és sok esetet termobárikus és gyújtófegyvereknek tulajdonítanak.

A termobárikus fegyver egyfajta robbanó lőszer, amely a környező levegő oxigénjét használja fel magas hőmérsékletű robbanás létrehozásához, mondja Dr. Arthur van Coller, a STADIO Felsőoktatási Intézmény Nemzetközi Emberi Jogi professzora.

„A működési elve, hogy tüzelőanyagot juttat a levegőbe gáz, aerosol vagy apró fémrészecskék formájában. Ez a tüzelőanyagfelhő keveredik a környező levegő oxigénjével, így a robbanás elhasználja az oxigént a környező levegőből,” - mondta Van Coller a TRT Worldnek adott interjújában.

„A robbanás a hagyományos robbanóanyagokénál hosszabb ideig tartó, intenzív hőhatást és nagy erejű nyomáshullámokat hoz létre, ami vákuumhatást eredményez, ezzel súlyos, nehezen kezelhető sérüléseket okozhat.”

Van Coller, a termobárikus fegyverek használatának jogi kérdéseiben jártas szakértő azt is mondta, hogy ezek a fegyverek különösen épületekben és földalatti építményekben pusztító hatással bírnak, a visszaverődő nyomáshullámok többszörösére növelik a fegyver erejét, megnehezítik, hogy a károk kizárólag katonai célpontokra korlátozódjanak, és növelik a civilek számára jelentett kockázatot.

Ezek a bombák a hagyományos robbanóanyagoktól eltérően működnek. Az első fokozatban gyúlékony részecskékből álló felhőt bocsátanak ki, majd meggyújtják azokat. egy 2 500–3 000 Celsius-fokot is elérő tűzgömb és nagy erejű nyomáshullám.

Van Coller szerint, amikor a termobárikus fegyvereket emberek ellen használják, az elsődleges robbanás hatása miatt több, összetett és súlyos sérülést okozhatnak a tüdőben és más szervekben, beleértve a barotraumat.

„Emellett okozhatnak másodlagos sérüléseket, például repeszekből és törmelékből származó sebeket, harmadlagos sérüléseket, például a robbanás erejétől származó tompa traumát, valamint negyedleges sérüléseket, köztük a magas hő okozta égési sérülések és mérgező füst belélegzése,” teszi hozzá.

Jelentések szerint Izrael több olyan fegyvert is bevetett, amelyek megfelelnek ennek a leírásnak, köztük az MK-84 bombát, a BLU-109 bunkertörő bombát és a GBU-39 siklóbombát. Az utóbbit az al-Tabin elleni támadásban is használták. A működési elve, hogy az épületeket érintetlenül hagyja, de a benne lévőket hő és nyomás hatására megsemmisítse.

Az Euro-Med Emberi Jogi Megfigyelő Szervezet hasonló eseteket dokumentált 2023-ban és 2024-ben. A kutatók megfigyelték, hogy a lakóépületek bombázása után az áldozatok olvasztottnak vagy hamuvá váltak.

„Zárt térben a hő és a nyomás súlyos égési sérüléseket, zúzódásokat és a lágyszövetek szétesését okozhatja. A holttestek megéghetnek, széteshetnek vagy felismerhetetlenné válhatnak, és bizonyos esetekben csak kis maradványok vagy nyomok maradnak,” mondta Van Coller.

„Az 'elpárolgás' azonban nem teljesen pontos kifejezés a termobárikus robbanások emberi testen gyakorolt hatásainak leírására, mivel ez a kifejezés azt sugallja, hogy a szövetek teljesen gázzá alakulnak át, és semmilyen fizikai maradvány nem marad.”

„A törvényszéki és orvosi szakirodalomban megfelelőbb kifejezések az 'elégetés', a 'szétesés' vagy az 'eltűés',” tette hozzá.

Gyújtófegyverek és fehérfoszfor

A gyújtófegyverek egy másik kategóriát képeznek, amelynek használata Gazza területén dokumentált.

„Ezeket a lőszereket elsősorban arra tervezték, hogy a láng, a hő vagy mindkettő kémiai reakcióból eredő hatással tárgyakat gyújtsanak meg vagy égési sérüléseket okozzanak embereknek,” mondta van Coller.

„A leggyakoribb példák közé tartozik a napalm, a termit és a fehér foszfor. Ezek a fegyverek olyan vegyi anyagokat tartalmaznak, amelyek bevetéskor rendkívül magas hőmérsékleten gyulladnak és hosszú ideig égnek, ezáltal másodlagos tüzeket okozhatnak, amelyek átterjedhetnek a környező területekre. A nemzetközi emberi jog szigorú korlátozásokat vezetett be a gyújtófegyverek használatára, különösen a lakott területeken, hogy megvédje a civileket a pusztító hatásoktól.”- jegyezte meg.

Ezek a korlátozások a Bizonyos hagyományos fegyverekről szóló egyezmény (CCW) III. jegyzőkönyvéből erednek, amely minden körülmények között tiltja a civilek vagy polgári célpontok ellen gyújtófegyverekkel támadás indítását.

Hitelesített videofelvételek és szemtanúi beszámolók szerint az izraeli erők 2023-ban fehérfoszfort vetettek be a Gázában elkövetett népirtás és a dél-libanoni támadások során.

A felvételek és tanúvallomások bizonyítják, hogy a fehérfoszfort ismételten permetezték a levegőbe a Gáza város kikötője és az Izrael–Libanon határ közelében lévő terület felett, így a gyújtó részecskék nagy területre szóródtak.

Ha bőrrel érintkezik, súlyos, nehezen kezelhető égési sérüléseket okoz, és képes mélyen a szövetekben tovább égni. A túlélők gyakran hosszú távú orvosi szövődményekkel szembesülnek.