Amikor az izmok összehúzódnak, több száz, miokinoknak nevezett molekula szabadul fel, amelyek létfontosságúak a szervezet megfelelő működéséhez. A „testmozgás gyógyszer” gondolatát továbbgondoló szakértők hangsúlyozzák, hogy a mozgás ugyanolyan alapvető biológiai szükséglet, mint a légzés vagy az étkezés.

Miokinok: a szervezet kommunikációs hálózata

A miokinok olyan hormonok, amelyek a véráramon keresztül kommunikálnak az aggyal, a májjal, a csontokkal és az immunrendszerrel.

A mozgás során felszabaduló molekulák a szervezet belső egyensúlyát szabályozzák. A legjobban tanulmányozott miokin és az interleukin-6 (IL-6) például intenzív edzésnél akár százszor magasabb is lehet a nyugalmi állapothoz képest, amely következtében erős gyulladáscsökkentő hatást fejt ki.

Emellett olyan anyagok, mint az irizin, amely a zsíranyagcsere egyensúlyát segíti, és a BDNF, amely javítja a kognitív funkciókat, úgy működnek, mint a mozgás kémiai hírvivői a szervezetben.

Immunrendszer és a gyulladás elleni küzdelem

A testmozgás alatt felszabaduló számos miokin serkenti az immunsejtek szaporodását és differenciálódását.

Ez a folyamat növeli a szervezet betegségekkel szembeni éberségét, miközben csökkenti a számos anyagcsere- és kardiovaszkuláris betegség hátterében álló krónikus, szisztémás gyulladást.

Az IL-6-hoz hasonló molekulák olyan jelként működnek, amelyek szabályozzák az immunrendszer védősejtjeit, így belülről kifelé védik a szervezetet.

Az idegrendszerre és az agy egészségére gyakorolt hatások

Az izmok és az agy között egy egyenes kommunikációs vonal, az úgynevezett „izom–agy tengely” létezik. Tudományos bizonyítékok kimutatták, hogy a mozgás hatására felszabaduló molekulák serkentik az új neuronok képződését. Ezek az anyagok javítják a tanulást, valamint a memóriát, illetve védelmet nyújtanak a neurodegeneratív betegségekhez kapcsolódó kognitív hanyatlás ellen.

Az agy „meghallgatja” az izmok összehúzódásakor küldött jelzéseket, és ezekre erősebb működéssel válaszol. Ez magyarázza, miért van jobb érzelmi egészsége azoknak, akik fizikailag aktívak.

A cukor- és zsíranyagcsere szabályozása

A mozgás közben az izmok úgy működnek, mint egy „metabolikus termosztát,” amely szabályozza az energiafelhasználást. A felszabaduló hormonok különösen a hasi területen felhalmozódó, kockázatot jelentő zsigeri zsírok elégetését segítik elő.

Egyben javítják az inzulinérzékenységet is, így az izmok hatékonyabban használják fel a vércukrot. Ez a mechanizmus képezi a testmozgásnak a 2-es típusú cukorbetegség megelőzésében elért kulcsfontosságú sikerét.

A szív-, csont- és rák elleni küzdelem mechanizmusa

Az izomműködés olyan molekulákat indít be, amelyek értágítást ösztönöznek és csökkentik az érrendszer merevségét, így védik a szívet.

Ez a hatás nem korlátozódik csupán az erekre; serkenti a csontképző sejteket, növeli a csontsűrűséget és segít a csontritkulás elleni küzdelemben.

Még fontosabb, hogy a testmozgás során felszabaduló miokinok gátolhatják a rákos sejtek terjedését és mozgósíthatják az immunrendszert a daganatos sejtek elpusztítására. Már egyetlen edzés is jelentősen emelheti azoknak a miokinoknak a szintjét, amelyek képesek elnyomni a ráksejtek növekedését.