Az USA elnöke, Donald Trump a venezuelai Tren de Aragua (TdA) nevű bűnbandával állítólag kapcsolatba hozható személyek kitoloncolása érdekében ismét alkalmazná az 1798-ban meghozott Alien Enemies Act [Idegen Ellenségek Törvénye] háborús törvényt, amelyet utoljára a második világháború idején használtak.

Trump ezen kijelentései azt követően hangzottak el, hogy egy washingtoni szövetségi bíróság írásos érveket kérvényezett az adminisztrációtól, előkészítve a terepet egy nagy horderejű jogi csatához, miszerint az elnök egyoldalúan kiutasíthat-e nem állampolgárokat megfelelő jogi eljárás nélkül.

Ez a példa nélküli lépés – amely egy külföldi bűnszervezetet „megszálló erőként” titulálva igazolná a tömeges kitoloncolásokat – heves jogi és politikai ellenállást váltott ki.

Trump rendeletét követően néhány órán belül James E. Boasberg amerikai kerületi bíró két hétre leállította a kitoloncolásokat, amely az Igazságügyi Minisztérium azonnali fellebbezését váltotta ki. Az Alien Enemies Act, amely a 18. századi háborús politika maradványa, 1798-ban született a Franciaországgal való háború fenyegetése idején. Az amerikai történelem során mindössze háromszor alkalmazták – az 1812-es háború, az első világháború és a második világháború idején –, többek között a japán-amerikaiak tömeges internálásának jogi igazolására.

Védje meg az Egyesült Államokat a fenyegetésektől és az inváziótól

A szakértők szerint Trump e törvény békeidőben történő alkalmazása komoly alkotmányos aggályokat vetett fel. A törvény lehetővé teszi, hogy az állampolgársággal nem rendelkező személyeket fogvatartsák és kitoloncoljanak anélkül, hogy lehetőségük lenne “fellebezni” egy bevándorlási vagy szövetségi bíróság előtt – ez jelentős eltérés a hagyományos jogi védelmi mechanizmusoktól.

Péntek este az American Civil Liberties Union, [Amerikai Polgári Jogok Szövetsége] valamint a Democracy Forward [Demokrácia Előre] egy texasi bevándorlási központban fogvatartott öt venezuelai férfi nevében Washingtonban sürgősségi keresetet nyújtott be.

Szombatra Boasberg bíró befagyasztotta a kitoloncolásukat, ezzel az adminisztráció számára azonnali jogi vereséget okozva. Az Igazságügyi Minisztérium fellebbezett a döntés ellen. Az ügy jelenleg azon múlik, hogy Trump rendelete túllépi-e az 1798-as törvény eredeti háborús kontextusát – egy olyan érvet, amely a jogi szakértők szerint veszélyes precedenst teremthet.

Trump végrehajtási rendeletében a TdA-t „megszálló erőként” határozta meg, ezzel pedig a bandát paramilitáris entitásként titulálta, amely „szabálytalan hadviselést” folytat az Egyesült Államok területén. „Az 1798-as Alien Enemies Act alkalmazásával utasítom kormányunkat, hogy használja fel a szövetségi és állami bűnüldöző szervek teljes és hatalmas erejét minden külföldi banda és bűnözői hálózat eltávolítására, amelyek pusztító bűncselekményeket hoznak az amerikai földre” – jelentette ki Trump végrehajtási nyilatkozatában – „Mint főparancsnok, nincs nagyobb felelősségem, mint megvédeni országunkat a fenyegetésektől és invázióktól.”

Ennek ellenére a New York-i Egyetem Jogi Karának szervezete, a Brennan Center for Justice, [Brennan Központ az Igazságért] amely az amerikai törvények és intézmények demokráciát és egyenlő igazságosságot biztosító működéséért dolgozik, a lépést, mint az elnöki hatalom „példátlan visszaéléseként,” elítélte azzal érvelve, hogy a törvényt soha nem szánták nem állami szereplőkre, például bűnbandákra alkalmazni. „[A törvény] békeidőben történő alkalmazása a hagyományos bevándorlási törvények megkerülése érdekében megdöbbentő jogsértés” – állította a szervezet.

A bírálatok közepette felszínre került egy megállapodás a Trump-adminisztráció és El Salvador között. A közép-amerikai ország beleegyezett, hogy egy évig börtönben tart 300 állítólagos TdA-tagot.

Az egyezség az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio és az el salvadori elnök, Nayib Bukele közötti tárgyalásokat követően született. Ennek értelmében a deportált migránsok El Salvador börtöneiben, az úgynevezett CECOT létesítményekben történő fogva tartásában egyeztek meg – ezeket az intézményeket korábban a széleskörű emberi jogi visszaélései miatt érték kritikák.

A múlt hónapban a Trump-adminisztráció hivatalosan is „külföldi terrorista szervezeteknek” minősítette a TdA-t és hét további latin-amerikai bűnszervezetet.

Az amerikai Congressional Research Service [Kongresszusi Kutatószolgálat] az előző hónapban közzétett jelentésében kijelentette, a tisztviselők a külföldi terrorista minősítéseket arra használhatják, hogy a banda tevékenységei mellett érveljenek, mint az Egyesült Államok elleni korlátozott invázió. „Ez az elmélet példátlan, és még nem került bírósági felülvizsgálat alá” – áll a jelentésben.

Egy új beadványban a TdA-ügy felperesei azzal vádolták a Trump-adminisztrációt, hogy megsértette a bírói rendeletet, amely egyértelművé tette, hogy a rendelet kiadásakor a levegőben lévő repülőgépeknek vissza kell térniük az Egyesült Államokba.

Az indítványban a felperesek kérték, hogy „a bíróság azonnal utasítsa a kormányt, hogy nyújtson be egy vagy több eskü alatt tett nyilatkozatot olyan személyektől, akik közvetlen ismeretekkel rendelkeznek a tényekről, tisztázva a repülések időzítését.”

Egy washingtoni szövetségi bíró azt vizsgálta, hogy a Trump-adminisztráció megsértette-e a kiadott rendeletet, amely megtiltotta a fogvatartott, állampolgársággal nem rendelkező személyek eltávolítását.

A Legfelsőbb Bíróság várhatóan végül mérlegelni fogja az ügyet, bár kérdés az, hogy egy elnök békeidőben egyoldalúan alkalmazhatja-e a háborús erőket?