“Az Európai Unió kormányai megállapodtak abban, hogy korlátozzák az orosz diplomaták mozgását az Európai Unión belül” – így áll a Financial Times hírében.

Ennek értelmében a diplomatáknak, technikai személyzetnek és családtagjaiknak értesíteniük kellene a fogadó országokat (vagy esetleg engedélyt kellene kérniük), mielőtt az EU-tagállamok között utaznának.

A Reuters szintén beszámolt az EU legújabb döntéséről, de megjegyezte, hogy független megerősítés még várat magára.

“A lépést részben az a félelem motiválja, hogy az operatív személyzet diplomáciai fedezetet kihasználva kémkedésre, szabotázsra, információs műveletekre vagy infrastruktúra elleni támadásokra használhatja fel pozícióját”–így áll a FT jelentésében.

Jelenleg az EU 25 tagállamában dolgozó orosz diplomaták – valamint az Izlandon, Liechtensteinben, Norvégiában és Svájcban tartózkodók – szabadon mozoghatnak a schengeni övezeten belül.

A lap szerint a Csehország által előterjesztett kezdeményezés az EU új szankciócsomagjának része. Az elfogadáshoz egyhangú támogatás szükséges, és Magyarország, amely korábban ellenezte az intézkedést, visszavonta vétóját – állítják a tárgyalásokkal kapcsolatosan tájékozott források a FT szerint.

Azonban a döntés késedelmet szenvedhet egy osztrák követelés miatt, amely a szankciók feloldását kéri egy állítólagosan egy orosz üzletemberhez köthető vagyon esetében.

Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője korábban kölcsönös korlátozásokkal fenyegetett az EU diplomatáival szemben: „akadályozott” utazásokat ígért válaszul.

Fokozódó dróntámadások

“A helyszínen eközben Oroszország és Ukrajna továbbra is támadásokat intéz egymás ellen. Az orosz légvédelmi egységek 184 ukrán drónt semmisítettek meg az éjszaka folyamán”– így áll kedden az orosz RIA hírügynökség hírében a védelmi minisztérium adataira hivatkozva.

Az orosz védelmi minisztérium nyilatkozata szerint drónok többségét a határ menti Kurszk és Belgorod régiók felett fogták el.

Hétfőn Oroszország azt állította, hogy 251 drónt fogott el, ami Kijev egyik legnagyobb megtorló támadása volt. A csapások két ember halálát okozták, és áramkimaradásokat idéztek elő; mintegy 1000 ember maradt áram nélkül Belgorodban a helyi hatóságok szerint.

Kijev ezzel szemben megfogadta, hogy fokozza az orosz területek elleni csapásokat, különösen az orosz olajipari infrastruktúrára, amit jogos válasznak tart Moszkva ukrán városokat és energiahálózatot érő támadásaira, amelyek időnként milliókat hagytak fűtés és áram nélkül.

Mindkét fél vitatja a találatok pontosságát és a polgári károk mértékét.

A diplomáciai szigorítások és a fokozódó határon átnyúló csapások a növekvő feszültségeket tükrözik, miközben kevés jel utal az azonnali enyhülésre.