A Kneszet a palesztinok halálbüntetéséről és a külföldi média irodák bezárásáról szavaz

A szélsőjobboldali kormány ellentmondásos intézkedéseket szorgalmaz, amelyek a palesztin foglyokat és a külföldi médiumokat veszik célba, mindeközben a kritikusok az autoritarizmus elmélyülésére figyelmeztetnek.

By
A Kneszet a palesztinok halálbüntetéséről és a külföldi média irodák bezárásáról szóló törvényjavaslatról dönt. /Fénykép: AP.

Izrael parlamentje (Kneszet) két vitatott törvényjavaslatot juttatott előre — az egyik a palesztin foglyok kivégzését tenné lehetővé, a másik pedig bírósági jóváhagyás nélkül felhatalmazná a kormányt a külföldi médiaorgánumok tartós bezárására.

Mindkét intézkedést a miniszterelnök, Benjamin Netanjahu szélsőjobboldali szövetségesei sürgetik; a javaslatokat az első fázisban elfogadták a Kneszetben, a végső jóváhagyás előtt pedig bizottsági vitára kerülnek.

Az első javaslatot a nemzetbiztonsági miniszter, Itamar Ben-Gvir pártja, a Zsidó Erő terjesztette elő; ez lehetővé tenné azon palesztin foglyok kivégzését, akiket izraeli polgárok megölésével vádolnak, és cselekedetüket „gyűlölet vagy Izrael megkárosítására törekvés” motiválta.

A 120 képviselő közül az első olvasatot 39 igen, 16 nem mellett fogadták el.

A miniszter örömmel fogadta az eredményt, amelyet az X felületén „történelmi pillanat”-nak nevezett. Hozzátette, a pártja „ígért és teljesített.”

Az emberi jogi szervezetek elítélték a javaslatot, arra figyelmeztetve, hogy az kifejezetten a palesztinokat célozza meg, és elmélyíti Izrael meggyökeresedett megkülönböztető rendszerét a megszállt területeken.

A vitában heves szóváltás alakult ki az arab képviselő, Ayman Odeh és Ben-Gvir között, amely majdnem tettlegességig fajult. Ez rávilágít növekvő feszültségre a Kneszetben.

Amennyiben a törvényjavaslat beiktatásra kerül, ez lenne az első alkalom, hogy Izrael halálbüntetést vezet be Adolf Eichmann náci háborús bűnös 1962-es kivégzése óta.

Médiakorlátozások

Ugyanezen a napon a képviselők előre vitték azt a javaslatot is, amely véglegessé tenné a közismert „Al Jazeera-törvényt.” Ez a törvény jelenleg lehetővé teszi a kormány számára, hogy ideiglenesen bezárja azokat a külföldi médiaorgánumokat, amelyeket "Izrael biztonságát veszélyeztetőnek" minősítenek.

Az új intézkedést, amelyet a Likud képviselője, Ariel Kallner terjesztett elő; még békeidőben is megszüntetné a bírósági felügyeletet és lehetővé tenné a bezárásokat. Az előzetes olvasatot 50 igen és 41 nem mellett fogadták el.

A kommunikációs miniszter, Shlomo Karhi a Kneszetet arra sürgette, hogy minél hamarabb fogadja el a törvényt.

Jogi szakértők azonban arra figyelmeztettek, hogy a lépés aláássa a sajtószabadságot és sértheti az alkotmányos elveket.

Az eredeti törvényt 2024 áprilisában fogadták el, miután Netanjahu kormánya bezáratta az Al Jazeera izraeli irodáját a Gázában zajló, népirtó háborújáról szóló tudósításai miatt.

Kritikusok szerint mindkét javaslat egy növekvő autoriter irányvonalat tükröz Izrael vezetésében, miközben folyamatos katonai támadások és a palesztinok tömeges letartóztatásai zajlanak.