A „szuperbolygó” néven ismert LHS 1140b tömege ötszöröse a Földének. A bolygó a csillagának lakhatósági zónájában található, vagyis olyan távolságban, ahol folyékony víz létezhet.
A Science folyóiratban július 16-án megjelent tanulmány vezető szerzője, Collin Cherubim bolygókutató a bolygó tömegére és sugárára vonatkozó mérések alapján kijelentette, hogy a bolygó sziklás szerkezetű. Cherubim arról számolt be, hogy a bolygó – a Földhöz hasonlóan – vasmaggal, szilikát palásttal, valamint valószínűleg vízből és légkörből álló, alacsony sűrűségű összetétellel rendelkezhet.
A lakhatósági zónában található
A csillagászok az 1990‑es évek óta több mint 6200 exobolygót fedeztek fel. A Hubble Űrtávcső 2001‑ben a légkör jelenlétére utaló fontos jeleket fedezett fel egy gázóriás exobolygón. Amennyiben a megfigyeléseket sikerül megerősíteni, az LHS 1140b lehet az első olyan kőzetbolygó, amelynek légkörét egy másik csillag lakhatósági zónájában észlelték.
Heliumgáz-kiszivárgást észleltek
A légkör feltérképezésére kifejlesztett modell keretében Cherubim 2024 szeptemberében a chilei Las Campanas Obszervatóriumban működő Magellan Clay távcsővel figyelte meg az LHS 1140b‑ről kiszivárgó héliumot. Cherubim rámutatott, hogy a csillagászatban nyitott kérdés az, hogy a vörös törpe csillagok körüli kőzetbolygók képesek-e megtartani légkörüket, és ezt a felfedezést az első pozitív válasznak tekinti.
A jövőbeli megfigyelések döntő jelentőségűek lesznek
A kutatócsoport a 2025‑ben végzett egyéves megfigyelések során nem észlelt újra héliumgázt. A tanulmány szerint ez annak tudható be, hogy a hélium kilszivárgási sebessége változó lehet.
Ősszel új megfigyelési sorozatot indítanak az LHS 1140b vizsgálatára. A bolygó vizsgálatára több obszervatórium bevonását tervezik, beleértve a James Webb Űrteleszkópot és a Hubble-t is.
