Trump öt közép-ázsiai vezetőt fogad Washingtonban
A találkozó az első alkalom, hogy mind az öt közép-ázsiai vezető Washingtonban találkozik, miközben az USA arra törekszik, hogy elmélyítse kapcsolatait az erőforrásokban gazdag térséggel az egyre fokozódó moszkvai és pekingi verseny közepette.
Donald Trump, amerikai elnök csütörtökön először látja vendégül Washingtonban az öt közép-ázsiai vezetőt. A találkozóra sor kerül néhány hónappal azután, hogy külön-külön találkoztak Vlagyimir Putyin, orosz és Hszi Csin-ping, kínai államfővel.
A Nyugat egyre nagyobb érdeklődést tanúsít a természeti erőforrásokban gazdag régió iránt, ahol Moszkva hagyományos befolyását megkérdőjelezték az ukrajnai invázió óta, miközben Kína is jelentős szereplővé vált.
Verseny a befolyásért
Az ukrajnai háború óta Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán és Üzbegisztán vezetői szoros kapcsolatokat alakítottak ki más országokkal az úgynevezett „C5+1” formátumban.
Washington és az Európai Unió is szorosabbá teszik a diplomáciai kapcsolataikat ezekkel az országokkal, amelyek 1991-ben függetlenné váltak a Szovjetuniótól.
Az első amerikai-közép-ázsiai csúcstalálkozót 2023-ban tartották.
Idén Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Vlagyimir Putyin orosz elnök és Hszi Csin-ping kínai államfő is meglátogatta a régiót, hogy csúcstalálkozót tartsanak az öt közép-ázsiai vezetővel.
Eközben a legtöbb regionális konfliktus lezárása lehetővé tette a közép-ázsiai országok számára, hogy egységes diplomáciai frontot alkossanak.
Kína, amely Kazahsztánnal, Kirgizisztánnal és Tádzsikisztánnal határos, fő kereskedelmi partnerként pozícionálta magát, hatalmas infrastrukturális beruházások végrehajtásával.
Az egykori szovjet köztársaságok továbbra is stratégiai partnerként tekintenek Moszkvára, de az ukrajnai invázió bizonytalanította el őket.
A Nyugat már a 2000-es évek elején kapcsolatokat alakított ki a régióval, amikor nyugati csapatok közép-ázsiai támaszpontokat használtak az afganisztáni hadjáratok során.
Az erőforrásokban gazdag régió
Az Egyesült Államokat és az Európai Uniót vonzza a régió hatalmas – de még nagyrészt kiaknázatlan – természeti erőforrásai, miközben igyekeznek diverzifikálni a ritkaföldfémek beszerzési forrásaikat és csökkenteni a Pekingtől való függőségüket.
Kazahsztán a ritkaföldfém-készletek mellett a világ legnagyobb urántermelője is. Üzbegisztán hatalmas aranykészletekkel rendelkezik, Türkmenisztán pedig gazdag földgázban. A hegyvidéki Kirgizisztán és Tádzsikisztán szintén új ásványkincseket tár fel.
Oroszország a szovjet korszakból származó infrastruktúrájának köszönhetően szénhidrogén-ellátással és atomerőművek építésével szilárdan megőrzi helyét a régió energiaágazatában.
Közép-Ázsia a világ egyik legszennyezettebb régiója, és az éghajlatváltozás által leginkább sújtott területek közé tartozik. Mind az öt ország vízhiánnyal küzd.
Bonyolult logisztikai folyamatok
Az óriási tartalékok kiaknázása azonban továbbra is bonyolult folyamat ezekben a szegény, domborzati viszonyok miatt nehezen megközelíthető országokban.
Majdnem akkora, mint az EU, de mindössze körülbelül 75 millió lakosú Közép-Ázsia szárazfölddel körülvett, sivatagokkal és hegyekkel borított terület. Olyan országok veszik körül, amelyeknek feszült a viszonya a Nyugattal: északon Oroszország, keleten Kína, délen pedig Irán és Afganisztán.
Azonban ez a régió, amely évszázadok óta az Selyemút mentén fekszik, megpróbálja újraéleszteni történelmi kereskedelmi központ szerepét.
Az öt közép-ázsiai állam számos partnerséget alakított ki, hogy megszabaduljon Moszkvától való függőségétől.
Peking és Brüsszel egyaránt támogatja egy olyan közlekedési útvonal kialakítását a Kaszpi-tenger mentén, amely Európából indul, a Kaukázuson át Közép-Ázsiába vezet, és elkerüli Oroszországot.
A hivatalos statisztikai adatok szerint 2021 és 2024 között – közvetlenül az orosz-ukrán háború előtt – az ezen az útvonalon történő árufuvarozás 660%-kal nőtt.