A hagyományos számítógépek esetében a memória és a processzor közötti folyamatos adatátvitel lassítja a feldolgozást, ami magas energiafogyasztáshoz vezet.
Az újonnan kifejlesztett chip a kritikus számításokat közvetlenül ott végzi, ahol az adatok tárolódnak, így megszűnt a memória és a processzor közötti adatátvitel szükségessége. Ennek köszönhetően az agymodellezési folyamatok sokkal gyorsabban és alacsonyabb energiafelhasználással zajlanak le.
Új korszak az orvostechnológiában
A tesztek során a chip sikeresen modellezte az agy fehér- és szürkeállományának határát, ezzel megőrizte az összetett agytekervényeket, sima és topográfiailag konzisztens háromdimenziós felületi hálózatokat hozott létre.
A mesterséges intelligenciára épülő, összetett modellezéseket milliszekundumos szintre csökkentő technológiát várhatóan az agy-számítógép interfészeknél, a digitális agy-ikreknél, a műtétek közbeni valós idejű navigációs rendszereknél, valamint az Alzheimer-kór és a Parkinson-kórhoz hasonló neurodegeneratív betegségek kutatásában fogják felhasználni.
A Kínai Tudományos Akadémia Sanghaji Mikroszisztéma- és Információtechnológiai Intézetének együttműködésével gyártott chippel kapcsolatos tanulmány a „Science” folyóiratban jelent meg.
