Brazília nemzeti gyümölccsé nyilvánítja az acait annak érdekében, hogy megvédje a „biokalózkodástól”
Brazília lépéseket tesz az acai identitásának védelmére a biokalózkodástól való félelmek közepette, miközben az amazóniai „szuperélelmiszerek” iránti globális kereslet vitákat vet a védjegyek, szabadalmak és tulajdonjogok körül.
Brazília nemzeti gyümölccsé nyilvánította az acai bogyót, ezzel egy lépést téve annak tulajdonjogának megerősítésére a népszerű „szuperélelmiszer” vonatkozásában, miközben növekszik az aggodalom amiatt, hogy a külföldi cégek igényt tarthatnak az Amazonas biológiai kincseire.
Az acait évszázadok óta szerves részének tekintik az Amazonas-vidék konyhájának; sűrű pasztaként fogyasztják hal és maniókaliszttel.
A sötét lila bogyó a 2000-es évek elején vált világszerte ismertté, miután édes sorbetként újragondolták — gyakran granolával és gyümölccsel tálalva — valamint antioxidánsokban gazdag gyümölcsként kezdték el értékesíteni.
Az acai hatóanyagai világszerte felkeltették az élelmiszer- és kozmetikai vállalatok érdeklődését.
Egy, az országgyűlési vitákban említett esetben egy japán cég 2003-ban védjegyként bejegyeztette az „acai” név használatát. Brazíliának négy évbe telt, mire töröltettni tudta a bejegyzést.
Ilyen esetek vezettek ahhoz a törvényhez, amely az acait nemzeti gyümölccsé nyilvánítja. A javaslatot először 2011-ben terjesztették elő, végül pedig 2026 január elején írták alá. Brazília mezőgazdasági minisztériuma az AFP-nek elmondta, az intézkedés segít bemutatni az acait mint „valódi brazil terméket,” amely jövedelmet biztosít több ezer amazóniai család számára.
A szakértők szerint azonban a törvény nagyrészt szimbolikus, és elsősorban azt a problémát kívánja hangsúlyozni, miszerint egyre nagyobb nemzetközi érdeklődés mutatkozik az Amazonasban honos különféle gyümölcsök iránt.
Brazília azon országok egyike, amelyek egyre aggódnak az úgynevezett „biokalózkodás” miatt — a genetikai források engedély nélküli felhasználása vagy a haszon megosztásának hiánya miatt.
A törvény „segít priorizálni a kérdést a közéleti napirenden” — mondta el Bruno Kato, a Horta da Terra alapítója, ami az amazóniai összetevők fejlesztésével és forgalmazásával foglalkozik.
„Óriási” kockázat
Sheila de Souza Correa de Melo, az Embrapa (Brazíliai Mezőgazdasági Kutatóvállalat) szellemi tulajdon elemzője, alo az Amazonasban dolgozik, az AFP-nek elmondta, a törvény „elsősorban szimbolikus és kulturálisan megerősítő.”
Brazília a világ egyik legnagyobb biológiai sokféleséggel rendelkező országa, van számos, egyedi tulajdonságokkal rendelkező gyümölcse van „óriási” kockázatnak kitéve amiatt, hogy külföldön kifejlesztett és szabadalmaztatott új termékekben használják fel őket — mondta el de Melo.
Kato az „emblematikus” példaként említette a krémes állagú kupuasut, amely a kakaóhoz közel álló növény, és desszertekben, valamint kozmetikumokban használják.
A kupuasut egy másik japán cég védjegyként jegyeztette be az 1990-es évek végén, és a cég 10 000 dollár jogdíjat követelt minden olyan termék után, amelynek címkéjén a „kupuasu” megnevezés szerepelt.
A védjegy megsemmisítéséhez két évtizedre volt szükség.
De Melo közölte, külföldön több szabadalmat is benyújtottak az acai hatóanyagainak élelmiszer- és kozmetikai célú, kifejezetten kifejlesztett felhasználásaira.