A COP30 döntő szakaszba lép miközben a miniszterek vitás éghajlati kérdésekkel foglalkoznak
A fejlődő országok nagyobb befolyást követelnek, miközben a tárgyalók a pénzügyek, a kibocsátások, valamint a kereskedelem terén fennálló hiányosságokkal szembesülnek.
A kormányzati miniszterek világszerte az ENSZ-éghajlati-csúcstalálkozójának tárgyalásainak feszült, utolsó szakaszára összpontosítanak, miközben az országok a legvitatottabb kérdésekről tárgyalnak annak érdekében, hogy megállapodást érjenek el, amely a globális elköteleződést jelzi a fejlődő országok erősödő fellépése közepette.
"A szemléltető diplomácia ideje lejárt. Most fel kell gyűrnünk az ingujjunkat, össze kell fognunk és el kell végeznünk a munkát," – jelentette ki Simon Stiell, az ENSZ klímaügyi vezetője a küldöttségeknek, amikor a COP30 második hete megnyílt az amazóniai Belem városában.
A brazil elnök, Luiz Inácio Lula da Silva várhatóan szerdán érkezik meg, hogy segítsen konszenzust kovácsolni a pénteki záró ülést megelőzően.
Amikor megkérdezték, mi az az egyetlen kérdés, amely a tárgyalások központjában áll, a COP30 elnöke, Andre Correa do Lago így válaszolt: "Minden, minden. Nagyon bonyolult."
Az éghajlati diplomáciában új dinamika figyelhető meg: Kína, India és más fejlődő országok nagyobb befolyást próbálnak érvényesíteni, miközben az Európai Unió belső támogatottsága gyengül, az Egyesült Államok pedig teljesen kihagyta a csúcstalálkozót.
Pénzügy, kereskedelem és kibocsátáscsökkentés
Az elmúlt héten a tárgyalók három központi kérdésben fejtették ki nézeteltéréseiket: éghajlati finanszírozás, egyoldalú kereskedelmi intézkedések és a tervezett kibocsátáscsökkentések, amelyek messze elmaradnak a szükségestől.
A Párizsi Megállapodás célja, hogy a felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 °C-ban korlátozza — ezt a célt el fogjuk mulasztani, a jelenlegi jelentések legalább 2,3 °C felmelegedést vetítenek előre.
"Alapvető, hogy képesek legyünk arról beszélni, hogyan zárjuk le a hézagot a jövőben" –mondta el Andreas Bjelland Eriksen, Norvégia klímaügyi minisztere.
Egy fejlődő országokból álló blokk fizetési ütemtervet sürget annak biztosíta érdekében, hogy a gazdag országok betartsák a COP29-en tett vállalásokat, miszerint 2035-re évente 300 milliárd dollárt biztosítanak.
Az Egyesült Államok — amely nem vett részt a COP30-on — korábban nem teljesítette vállalásait.