Bukott az amerikai védőernyő: Az Öböl menti országok kénytelenek Türkiyéhez fordulni
Felborult minden az Öböl menti térségben. A több milliárd dolláros védelmi rendszerek ellenére a térség országai nem tudták megvédeni magukat az iráni támadásokkal szemben. Sertaç Aksan elemezte a TRT Habernek a kérdést.
Az Irán elleni amerikai és izraeli támadások, valamint Teherán válaszlépései, amelyek a Perzsa-öböl országait is érintették, a kaput nyitották meg, amely egy új korszakhoz vezet. Hamisnak bizonyult a térség országainak, elsősorban Szaúd-Arábiának, az Egyesült Arab Emírségeknek és Katarnak az a meggyőződése, miszerint: „Bármilyen probléma esetén az Egyesült Államoktól vásárolt rendszerek elegendő védelmet nyújtanak számukra.”
Sem a felsorolt országok, sem a régió többi központja nem tudta teljes mértékben megállítani az Iránból érkező rakétákat vagy kamikaze drónokat. Szaúd-Arábiának a stratégiai fontosságú olajlétesítményeit találat érte. Füst gomolygott Dubaj felett, amely arculati kialakítására hatalmas összegeket fordítottak. Katar kulcsfontosságú gáztermelő központja szintén célponttá vált.
A példák hosszan sorolhatók… Az a kérdés áll a napirenden: amennyiben az amerikai védelem nem bizonyult elegendőnek, az Öböl menti országok az újjáépítési folyamat során milyen védelmi stratégiát fognak követni?
“A politikai válságok a védelmi iparra is hatással voltak”
Yusuf Akbaba védelmi ipari szakértő szerint a Perzsa-öböl jelenlegi helyzetének megértéséhez érdemes röviden visszatekinteni a múltra. Emlékeztet arra, hogy az Egyesült Arab Emírségekkel és Szaúd-Arábiával kialakult politikai válságok miatt megszakadt az együttműködés a védelmi ipar területén.
Hangsúlyozta, hogy bár Katarral rendkívül szoros kapcsolatok alakultak ki számos területen, a védelmi beszerzés tekintetében soha nem sikerült elérni a kívánt szintet. Hasonlóképpen rámutatott arra is, hogy Bahreinben és Ománban is mindig korlátozott a török védelmi ipari termékek beszerzése.
“Az Öböl-menti országok óvatosan közelítettek a török védelmi iparhoz”
“Az Öböl-menti országok mindig is fenntartásokkal viszonyultak Türkiyéhez. Amit nem tudtak beszerezni az USA-tól, azt Kínával, Dél-Koreával és európai országokkal próbálták megoldani, sőt bizonyos rendszerek esetében Pakisztán is előtérbe került.” - mondta Akbaba.
Akbaba hozzátette, hogy a közelmúltig az a nézet széles körben terjedt el a Perzsa-öböl mentén fekvő több országban, miszerint ‘a török termékek beszerzése a török hadiipar és gazdaság növeléséhez járul hozzá. Megjegyzi azonban, hogy az Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajló események, valamint ezek saját országaikra gyakorolt hatásai nyomán kénytelenek voltak figyelmüket Ankara felé fordítani.
“Hatalmas a kereslet a török termékek iránt”
Yusuf Akbaba szerint a jelenlegi feszült helyzetből fakadó sürgető igény miatt az Öböl-menti országok részéről számos megrendelés érkezett a török termékekre, és elmondta:
“Az öböl menti országok az imént említett előítéletek ellenére kénytelenek lesznek Türkiye felé fordulni. Ennek több oka is van. Mindenekelőtt a török hadi ipari termékek már sikert értek el a harctéren, és megmutatták, hogy kiemelkedő képességekkel rendelkeznek.
Azonban nem elég, hogy mi sikeresek vagyunk. Például az egyik legfontosabb potenciális alternatíva Dél-Korea. De különösen a légvédelmi rendszerek terén mind saját igényeik nagyon magasak, mind pedig a már aláírt értékesítési szerződéseik meglehetősen nagy volumenűek. Ezért nehéz lenne onnan további támogatást biztosítani a Perzsa-öböl metnén fekvő országok számára.
Kína egy másik fontos szereplő, de ott is jelentős problémák merültek fel. Szaúd-Arábia például egyáltalán nem volt elégedett a Kínából beszerzett lézerfegyverekkel, mert nem sikerült nyújtani a papíron ígért teljesítményt. Hasonlóképpen, a kínai drónok (UAV) sem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket ebben az időszakban.
Türkiye ebben az időszakban ért el komoly áttörést, különösen a légvédelmi és a rakétarendszerek terén.