Az Irán elleni amerikai-izraeli háború sem hozna "döntő győzelmet" egyik félnek

Washington DC —

Február 28-án, az Egyesült Államok és Izrael közösen katonai támadást indított Irán ellen, amely következtében több mint 1 300 katona és civil, köztük Ali Hamenei, Irán legfelsőbb vezetője, vesztette életét. Irán válaszcsapást mért a térségben lévő amerikai bázisokra és Izraelre is.

Irán rakéta- és dróntámadásokat hajtott végre Izrael ellen, bombázta amerikai támaszpontokat és az Egyesült Államok öböl-menti szövetségeseit, beleértve a polgári infrastruktúrát is. Emellett leállította az energiaforgalmat a Hormuzi-szorosban, ami felforgatta a globális energiapiacokat.

Több mint három hete tarta a háború, és mindkét fél továbbra is maximalista állásponton maradt.

Donald Trump elnök több nyilatkozatot is tett, amelyekben elutasította azt, hogy azonnal megkezdjék a tűzszüneti tárgyalásokat. Azt állította, hogy Irán hajlandó a tűzszünetet kötni, de kitartott amellett, hogy az Egyesült Államok még nem áll készen tárgyalásra, mert szerinte nem megfelelőek a körülmények.

Hasonlóképpen az iráni tisztviselők ellentmondó álláspontot képviseltek Trump politikájával szemben, és hangsúlyozták, hogy nem kértek tűzszünetet vagy tárgyalásokat, követelve, hogy mindenekelőtt érjen véget az amerikai–izraeli háború.

Abbas Arakchi iráni külügyminiszter hétfőn „kitalációnak” minősítette azokat az állításokat, miszerint Teherán esetleg tárgyalás útján próbálná lezárni a háborút. Kora reggel egy bejegyzésben azt írta, országa sem „tűzszünetet, sem tárgyalásokat” nem keres.

„Hatalmas hadseregünk addig folytatja a támadásokat, amíg meg nem értik, hogy az amerikai elnök által mind az amerikaiakra, mind az irániakra egyaránt kényszerített illegális háború helytelen, és soha nem szabad megismétlődnie” — írta az X-en.

Ali Vaez, a Nemzetközi Válságcsoport (ICG) Irán-projektjének igazgatója szerint ez a háború egyre inkább olyanná válik, amelyet senki sem nyerhet meg biztosan, de szinte mindenki veszíthet”.

„Az azonnali tűzszünet törékeny, hiányos és politikailag nem kielégítő lesz, többek között azért, mert a legnehezebb kérdéseket, Irán nukleáris jövőjétől a régió biztonsági architektúrájáig, érintetlenül hagyja az asztalon. De még mindig ez a bölcsebb út” — fejezte ki egy, a TRT Worldnek küldött nyilatkozatában.

A győzelem kihirdítése

Az ICG legfrissebb jelentése szerint a harcok az Egyesült Államoknak, Izraelnek és Iránnak hoztak nyereséget és veszteséget egyaránt, és mindhárom fél még mindig azt állíthatja, hogy elegendő sikert ért el a háború lezárásához, "feltéve, hogy gyorsan cselekszenek, „mielőtt az események még rosszabbra fordulnának”.

A jelentés szerint „Washington retorikája, amely Izrael vívmányaira is érvényes lehet, arra összpontosít majd, hogy az Egyesült Államok és Izrael egységes tűzereje milyen károkat okozott Irán nukleáris, rakéta- és drónképességeinek.

Ezzel szemben a jelentés rámutat, hogy a konfliktus folytatódása további gazdasági zavarok kockázatával jár, beleértve a növekvő üzemanyagárakat és a politikai kihívásokat.

„Az Iráni Iszlám Köztársaság szintén hirdethet győzelmet: túlélt egy erőteljes támadást, bizonyította ellenálló képességét és megmutatja, hogy képes destabilizálni a világgazdaságot, azt az üzenetet közvetítve, hogy a háború eszkalációja esetén mindenki szenvedni fog” — olvasható a jelentésben.

„Ezzel szemben minden egyes nappal fokozódik a pusztítás, emelkedik az áldozatok száma és erősödik a háborúellenes retorika a szomszédok körében. A szomszédos országok felháborodtak amiatt, hogy Teherán elsődleges célpontjaivá váltak annak ellenére, hogy erőfeszítéseket tettek a háború elkerülésére, és a jövőben nem biztos, hogy hajlandók lesznek a feszültség enyhítésében közreműködni.”

Vaez azzal érvelt, hogy a háború folytatásával „egyszerűen nem lehet” egyértelműbb eredményt elérni.

Irán rámutatott, hogy több mint 1 300 halálos áldozata, köztük körülbelül 200 nő és 200 tizenkét év alatti gyermek, több mint 10 000 civil sérültje van az amerikai–izraeli háborúnak, és több tízezer ember kényszerült elhagyni otthonát.

A sajtóban megjelent hírek szerint az iráni rakéta- és dróntámadások 12 halálos áldozatot követeltek Izraelben.

Libanonban 886 halálos áldozata, köztük 67 nő és 111 gyermek, van az izraeli légicsapásoknak és szárazföldi inváziónak, mintegy 2 141-en sérültek meg, és több mint egymillió ember kényszerült elhagyni otthonát.

Az öbölmenti országok és az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának (CENTCOM) tisztviselői arról számoltak be, hogy 26 ember vesztette életét, köztük 13 katona vagy biztonsági személyzet, hét pedig amerikai katona, az iráni ellentámadásban.

Kuvaitban és az Egyesült Arab Emírségekben egyaránt hat-hat halálesetet jelentettek. Szaúd-Arábia és Bahrein egyaránt két-két polgári halálesetet erősített meg. Omán három halálesetről számolt be, Katar pedig tizenhat sérültről, de halálesetről nem. Jordániában és Szíriában tucatnyian sebesültek meg, míg az iraki fegyveres csoportok és hatóságok legalább 53 halálesetről számoltak be.

'A kormányok igyekeznek csökkenteni a kockázatokat'

Mivel nincs jele a feszültség enyhülésének, és a diplomáciai remények is halványulnak, fennáll a veszélye, hogy a konfliktus patthelyzetbe kerül, és elhúzódhat.

„Az Egyesült Államok és Izrael hatalmas károkat okozhat Iránnak, de a bombázásokkal nem lehet a konfliktus stratégiai, gazdasági és politikai következményeitől megszabadulni.” — mondta Vaez az ICG szakértője.

„Irán viszont nem tudja katonailag legyőzni ellenfeleit, de képes kiszélesíteni a harcteret, növelni a költségeket és megakadályozni, hogy egyértelmű győzelmet arassanak.”- tette hozzá.

Az ICG szakértője szerint a harcoknak meg kell állniuk, mielőtt „az eszkaláció logikája teljesen átveszi az irányítást a diplomácia utolsó szabad terei felett is”.

Richard Gowan, az ICG globális ügyekért és intézményekért felelős igazgatója szerint bár az iráni rakéták és drónok világszerte fenyegetik a lakosságot és az infrastruktúrát, a kormányok nehezen foglalnak diplomáciai állást az Egyesült Államok és Izrael által indított konfliktus közepette.

„Ez egy olyan háború, amely globális gazdasági és politikai következményekkle jár, de a kormányok világszerte igyekeznek csökkenteni a kockázatokat, és próbálják elkerülni a vitát az Egyesült Államok kiszámíthatatlan kormányzatával a konfliktus jogszerűségéről. Számos amerikai szövetséges, aki korábban hangosan foglalt állást Grönland ügyében, most mérsékelte a Közel-kelettel kapcsolatos megjegyzéseit” — mondta Gowan egy nyilatkozatban.

“Sok ország bírálja Irán csapásait, de attól is tartanak, milyen következményekkel járna az összeomlása az emelkedő olajárak miatt”, jegyezte meg.

„Bár Kínának és Oroszországnak is érdekében állna, hogy Washington egy elhúzódó konfliktusba keveredne, még ők is a diplomáciai csatornák fenntartását részesítik előnyben, ahelyett, hogy segítenének irániaknak”.