Az Európai Unió Copernicus éghajlat-megfigyelő szolgálata szerint a szárazföldek és az óceánok folyamatos felmelegedése rekordmagas hőmérsékleteket idézett elő Nyugat-Európában, míg az aszály, az erdőtüzek és a zsugorodó tengeri jégtakaró egyértelműen rámutatnak a klímaválság súlyosbodására.

Az Európai Unió Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálata (C3S) szerint Nyugat-Európa 2026-ban a mérések kezdete óta a legmelegebb júniust élte át, miközben a globális hőmérséklet ebben a hónapban a valaha mért második legmagasabb értéket érte el.

Az uniós éghajlat-megfigyelő szolgálat közleménye szerint a rendkívüli meleg a szárazföldek és az óceánok folyamatos felmelegedésének következménye. A globális átlagos felszíni levegőhőmérséklet elérte a 16,54 °C-ot. A déli 60. és az északi 60. szélességi kör közötti, sarkvidékeken kívüli óceánok átlagos felszíni vízhőmérséklete pedig 20,86 °C volt, ami új rekordnak számít.

Az El Niño jelenség kialakulásával a Csendes-óceán középső és keleti trópusi térségében rendkívül magas óceáni hőmérsékleteket mértek. A szakértők szerint ez a jelenség a következő hónapokban tovább erősödhet.

Június második felében intenzív hőhullám sújtotta Nyugat- és Közép-Európa nagy részét. Számos országban megdőltek a havi, sőt az abszolút melegrekordok is.

Nyugat-Európa 20,74 °C-os átlaghőmérséklettel a valaha mért legmelegebb júniusát élte át. Európa egészét tekintve a júniusi átlagos szárazföldi hőmérséklet 19,14 °C volt, ami a kontinens történetének második legmelegebb júniusát jelenti.

A magas hőmérséklet mellett a kontinentális Európa nyugati részének nagy részén az átlagosnál szárazabb időjárási viszonyok uralkodtak. A tartós magas légnyomás Kelet-Európa egyes térségeiben növelte az aszály kockázatát, és különösen az Ibériai-félszigeten, valamint Franciaország déli részén hozzájárult az erdőtüzek terjedéséhez.