A globális üzemanyaghiány kezelésére több ország ismét bevezeti a COVID-korszak intézkedéseit
Dél-Korea fontolóra veszi az otthoni munkavégzési politikákat; a Fülöp-szigetek pedig csökkenti a munkahét hosszát bizonyos állami hivatalokban.
Ázsia országaiban a COVID-járvány idején bevezetett otthoni munkavégzési szabályokat és a gazdasági élénkítő intézkedéseket mérlegelik, miközben igyekeznek reagálni a iráni háború által kiváltott globális üzemanyaghiányra.
Ázsia a kőolajválság élvonalában áll: a Hormuzi-szoroson áthaladó nyersolaj több mint 80 százalékát a kontinens vásárolja fel, azonban a szorost Irán gyakorlatilag teljesen lezárta a február 28-án kitört háború óta.
Eddig egyetlen térségbeli ország sem vezetett be kötelező otthoni munkavégzést, de több helyen közölték, hogy fennáll ennek lehetősége.
„Szerintem ez jó ötlet” – jelentette ki kedden Dél-Korea energiaügyi miniszter, Kim Sung-whan, amikor a Nemzetközi Energiaügynökség ajánlásáról kérdezték, miszerint az emberek dolgozzanak otthonról.
Az IEA, amely rekordmennyiségben, mintegy 400 millió hordó olajat engedett ki stratégiai készletekből a válság enyhítésére, javaslatokat dolgozott ki az olajár-nyomás csökkentésére, például az otthoni munkavégzés és a légi utazások kerülése formájában.
Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója ezen felhívásokat a héten egy szerdai Sydney-ben tartott konferencián is megismételte.
„Volt már éles próba például az orosz invázió után is: európai országok is bevezették ezeket az intézkedéseket, valamint a kormányok is nyilvánosságra hozták azokat. Ez sokat segített nekik abban, hogy e nehéz időszakon átjussanak orosz energia nélkül és mégis világítson a villany” – mutatott rá Birol.
Ipari nagyhatalom
Dél-Korea kedden közösségi kampányt indított, amelyben arra kérte az embereket, hogy rövidítsék le a zuhanyzási időt, a nap folyamán töltsék a telefonokat, és porszívózzanak hétvégén.
„Egyeztetni fogunk az érintett minisztériumokkal, és aktívan megfontoljuk az otthoni munkavégzéssel kapcsolatos intézkedéseket” – mondta el Kim a tájékoztatón.
A Fülöp-szigetek, amely erősen támaszkodik a közel-keleti olajra energiaszükségletei fedezésében, a hónap elején néhány kormányhivatalban rövidítette a munkahetet. Az elnök, Ferdinand Marcos nemzeti energiaválságot hirdetett, mondván, a konfliktus „közvetlen veszélyt” jelent az ország energiaszolgáltatására.
Pakisztán két hétre bezárta az iskolákat, és közölte, hogy az irodai dolgozók többet fognak otthonról dolgozni. A szigetország, Srí Lanka minden szerdát munkaszüneti nappá nyilvánított, hogy az üzemanyagkészletek tovább kitartsanak.
Szingapúr, mint ázsiai pénzügyi központ, arra ösztönözte az embereket és a vállalkozásokat, hogy váltsanak energiahatékony készülékekre, használjanak elektromos járműveket és állítsák magasabbra a légkondicionálók hőmérsékletét.
Thaiföld miniszterelnöke, Anutin Charnvirakul a köztisztviselőket arra utasította, hogy függesszék fel a külföldi utazásaikat, ne állítsák a légkondicionálókat 25 Celsius-fok fölé, kerüljék a kosztümöt és a nyakkendőt, használják a lépcsőt a lift helyett, és dolgozzanak otthonról.
Életszínvonal-támogatás
Néhány ország élénkítő intézkedésekhez nyúlt, mivel a növekvő üzemanyagköltségek érezhetően terhelik a háztartások költségvetését.
A japán kormány kedden közölte, hogy 800 milliárd jent (5 milliárd dollár) kíván hozzáférni tartalékalapokból, hogy támogatásokat finanszírozzon, amelyekkel a benzinárat literenként átlagosan körülbelül 170 jen körül tartanák. Az intézkedés havi szinten akár 300 milliárd jent is felemészthet.
Új-Zéland kedden bejelentette, hogy áprilistól ideiglenes heti NZ$50 (29,30 dollár) pénzügyi támogatást ad alacsony jövedelmű családoknak.
„Tudjuk, hogy ezek a családok a globális üzemanyagár-sokk különösen súlyos áldozatai lesznek. Időben segítséget nyújtunk számukra” – mondta el Nicola Willis, Új-Zéland pénzügyminisztere.
A szomszédos Ausztráliában több száz benzinkút készlete fogyóban van a pánikvásárlás és hiány miatt, ami különösen érzékenyen érinti a kontinens távoli régióit.
A centrum-baloldali kormány törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentben az üzemanyag árnövelés büntetéseinek megduplázására.
Több ázsiai ország is felszabadította a benzin- és dízelkészleteket a hazai tartalékaiból, és ideiglenesen lazított a benzin- és dízelminőségi előírásokon a kínálat növelése érdekében.
Politikai dilemma
A járvánnyal szembeni éles ellentét azonban az, hogy a jegybankok ezúttal nem sietnek a kamatok csökkentésével; éppen ellenkezőleg, kamatemeléseket fontolgatnak.
A pandémia alatt a kereslet összeomlott, mivel több gazdaság meggyengült az egészségügyi okok miatt, ezért a döntéshozók nagyszabású élénkítéssel válaszoltak.
Azonban az Ausztrál Jegybank már kétszer emelte a kamatot idén. Az energia kockázatait anyagi inflációs kockázatként jelölte meg, így ez is indokolta a múlt heti, tíz hónapja nem látott magasságba emelt kamatot.
A befektetők arra számítanak, hogy Japán, Nagy-Britannia és Európa is emelni fogja a kamatokat a következő hónapokban, valamint az ázsiai gazdaságokra nehezedő nyomás még erősebb lehet, ahogy valutáik a dollárral szemben gyengülnek.
„A jegybankok klasszikus politikai dilemmával néznek szembe, amikor az olajárak megugranak – az infláció nő, de a növekedés gyengülhet” – írta Jennifer McKeown, a Capital Economics vezető globális közgazdásza egy múlt heti elemzésben.
„A helyes válasz nagymértékben attól függ, miért emelkednek az olajárak, mennyire tartós a sokk, és veszélybe kerülnek-e az inflációs várakozások” – tette hozzá.