Venezuela után Kubára szemet vetett az Egyesült Államok

A Wall Street Journal csütörtökön azt írta, hogy a Trump-kormány, amely a venezuelai elnök, Nicolás Maduro megbuktatásából merít bátorságot, szövetségeseket keres a kubai kormányon belül, akik segíthetnek az ország kommunista vezetésének év vége előtti megszüntetésében.

A jelentés szerint az amerikai tisztviselők úgy vélik, hogy a kubai gazdaság összeomlás szélén áll, és a kormány rendkívül sebezhetővé vált, miután elvesztette a létfontosságú támogatást, amelyet Venezuela nyújtott.

Bár nincs részletes terv a rezsim megbuktatására, a tisztviselők Maduro elrablását és az azt követő engedményeket példaként és figyelmeztetésként értelmezik Havannának, tették hozzá.

„Erősen javaslom, hogy kössenek megállapodást. Mielőtt túl késő lenne” — írta Donald Trump január 11-én egy közösségimédia-bejegyzésben, hozzátéve, hogy Kuba többé nem kap olajat és pénzt.

A jelentés szerint a tisztviselők találkoztak a kubai menekültcsoportok képviselőivel Miamiban és Washingtonban, hogy azonosítsák azokat a kubai kormányzaton belüli személyeket, akik hajlandóak lehetnek tárgyalni.

A bennfenntes információ kiszivárogtatásának köszönhetően hajtották végre a műveletet, amely Maduro elrablásával zárult. Az amerikai katonai rajtaütés Caracasban emellett 32 kubai katona és hírszerzési tiszt halálát okozta, akik őt védték.

A jelentés szerint bár az Egyesült Államok nyíltan nem fenyegette meg Kubát katonai fellépéssel, a tisztviselők szerint a venezuelai rajtaütés célja az volt, hogy megmutassa, milyen következményekkel járhat az ellenszegülés.

A hírszerzési értékelések szerint Kuba gazdasága kilátástalan helyzetben van, amelyet áru-, gyógyszer- és áramhiány jellemez. Washington a kormány további gyengítése érdekében azt tervezi, hogy elzárja az olajellátást Venezuelából és célba veszi a külföldi orvosi missziókat, amelyek az ország elsődleges devizaforrását jelentik.

„Kuba vezetői tehetetlen marxisták, akik tönkretették az országot, és nagy visszaesést szenvedtek el, mivel a Maduro-rezsimet támogatták ” — mondta a Fehér Ház egyik tisztviselője, és azt javasolta Kubának, hogy „kösse meg a megállapodást, mielőtt túl késő lenne”.

Az amerikai Külügyminisztérium szerint az Egyesült Államok nemzeti érdeke Kuba demokratikus irányítása, valamint az ellenséges katonai és hírszerző csapatok szigethez való közeledésének megakadályozása.

A jelentés szerint egyes tisztviselők úgy vélik, hogy Trump a hagyományos rendszerváltási stratégiák helyett inkább nyomást gyakorol, miközben teret hagy a tárgyalásoknak.

Ennek ellenére számos szövetségese az esetleges instabilitásra figyelmeztet, miközben a kommunista vezetés megbukását várja.

A kubai vezetés több évtizedes amerikai nyomást is túlélte.

„Megadásról vagy kapitulációról szó sem lehet, kényszerítés vagy megfélemlítés alapján semmiféle kompromisszum nem lehetséges” — mondta Miguel Díaz-Canel kubai elnök azon kubai személyzet megemlékezésén, akik életüket vesztették Maduro védelme közben.

Havannában az egyre súlyosbodó áramkimaradások és üzemanyaghiány miatt az utcák éjszaka csendben maradnak, ezt a csendet csak a lakosok hangja töri meg, ami a növekvő kétségbeesés néma és névtelen jele.

„Nem lehet megmondani, kik azok. Nem kiabálnak, és nem tesznek semmi mást. Csak fazekakat ütögetnek” — mondta Rodolfo Jimenez, egy nyugdíjas, aki egész életében ugyanazon a havannai utcán élt.

„Ezt csak éjszaka csinálják. Az emberek félnek, hogy feljelentik őket.”