Türkiye a globális klímadiplomácia középpontjába helyezi magát

Íme egy áttekintés az öt kulcsfontosságú területről — az ENSZ éghajlat-konferenciájának működésétől a konferencia megrendezésével járó követelményekig.

By
A COP, a Felek Konferenciája, az UNFCCC legmagasabb döntéshozó testülete, és évente ülésezik.

Az, hogy Türkiye ad otthont a 2026-os ENSZ Klímakonferenciának, más néven COP31-nek, mind a nemzetközi láthatóság, mind az éghajlat-diplomáciában betöltött meghatározó pozíció megteremtése szempontjából jelentős.

A Részes Felek Konferenciáján (COP), az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezményét (UNFCCC) aláíró 197 állam éves találkozóján, nemzetközi döntések születnek olyan területeken, mint az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló törekvések és a szén-dioxid-piac szabályai.

A COP-üléseken alakul ki a Párizsi Megállapodás végrehajtásának ütemterve is, és a meghozott döntések közvetlen hatással vannak az országok éghajlat-politikáira.

Ennek kapcsán az Anadolu Hírügynökség öt kérdésben foglalta össze a folyamatot, a COP működésétől a rendezéssel járó felelősségekig.

Mi az a COP?

A COP, vagyis a Felek Konferenciája az UNFCCC legfelsőbb döntéshozó testülete, amely évente ülésezik. A konvenció 197 tagországa képviselteti magát az üléseken, hogy áttekintsékaz elért eredményeket és globális választ alakítsanak ki az éghajlatváltozást befolyásoló tényezőkre, többek között az üvegházhatású gázok csökkentése, az alkalmazkodási politika, a klímafinanszírozás, a veszteségek és károk kezelése, valamint a szén-dioxid-piacok terén.

A Párizsi Megállapodás végrehajtására vonatkozó szabályokat szintén a COP-ülések formálják.

Milyen előnyökkel jár a konferencia megrendezése?

A konferencia megrendezése diplomáciai, gazdasági és környezeti előnyökkel jár az országok számára. A COP rendező ország a globális éghajlat-politika központjába kerül, ami jelentős nemzetközi láthatóságot biztosít.

A több tízezer delegátus részvétele jelentős gazdasági tevékenységet generál a turizmus, a szálláshelyek, a közlekedés és a szolgáltatások területén. Emellett a rendezés felgyorsíthatja a zöld átmenetet az országban: a megújuló energia, a fenntartható várostervezés és az éghajlathoz való alkalmazkodási projektek kerülnek előtérbe.

A nemzetközi pénzintézetek és éghajlati alapok érdeklődése a rendező ország iránt egyre növekszik, így a házigazda ország nagyobb eséllyel vonzhat beruházásokat a tiszta energia és éghajlati finanszírozás terén. A házigazda város emellett két héten át a világ figyelmének középpontjába kerül, az éghajlati diplomácia központjává válik és növeli a nemzetközi ismertségét.

Eddig hol rendezték meg már a konferenciát?

1995 óta a COP-üléseket különböző kontinenseken tartják. A legjelentősebb házigazda országok között szerepelnek: Németország (COP1, Berlin), Japán (COP3, Kiotó), Dánia (COP15, Koppenhága), Franciaország (COP21, Párizs, ahol a Párizsi Megállapodást fogadták el), az Egyesült Királyság (COP26, Glasgow), Egyiptom (COP27, Sharm El-Sheikh), az Egyesült Arab Emírségek (COP28, Dubai), Azerbajdzsán (COP29, Baku) és Brazília (COP30, Belém).

Türkiye jövőre először fog COP-ülést rendezni.

Milyen felelősséggel jár a rendezés?

A COP megrendezése nagy szervezési kapacitást igényel. A házigazda ország feladata, hogy több mint 100 ezer résztvevő befogadására alkalmas infrastruktúrát hozzon létre: nagy tárgyalótermekre, médiaközpontokra, rendezvények helyszíneire és biztonsági intézkedésekre van szükség.

A házigazda országnak biztosítania kell az ENSZ biztonsági előírásainak való megfelelést, valamint fenntarthatósági intézkedéseket kell bevezetnie, például nulla hulladékra törekvő kezdeményezéseket és szén-dioxid-semleges szervezést. Mivel állam- és kormányfők is részt vesznek, magas szintű diplomáciai előkészületekre van szükség, továbbá koordinálni kell az előzetes megbeszéléseket és a technikai bizottsági üléseket.

Így a házigazda ország nemcsak a logisztika biztosításáért felelős, hanem a globális tárgyalások zökkenőmentes, egészséges környezetben való lefolytatásáért is.

Mit jelent az, hogy Türkiye rendezi a COP31-et?

Türkiye és Ausztrália közösen pályázott a COP31 rendezésére. A Brazíliában, Belémben tartott COP30 konferenciánúgy döntöttek, hogy a következő COP-konferenciát Türkiye rendezi.

Jövőre közel 200 ország képviselői fogják Türkiyében megvitatni az éghajlatváltozás elleni intézkedéseket. A terv szerint a COP31 vezetői csúcstalálkozóját Isztambulban tartják, míg a fő üléseit Antalyában rendezik meg.

Így Türkiye két hétre a globális éghajlat-diplomácia központjává válik. A folyamatnak köszönhetően várhatóan jelentősen megnő a nemzetközi befektetők és alapok érdeklődése Türkiye iránt olyan területeken, mint az éghajlatfinanszírozás, a tiszta energia és a zöld technológia. Várhatóan Türkiye éghajlatpolitikája, kibocsátáscsökkentési céljai és zöld átalakulási programjai várhatóan globális példaként szolgálnak majd.