ENSZ: A légicsapásokat követően közel 100 000-en hagyták el Teheránt
Az ENSZ szerint eddig nem tapasztaltak növekedést a határokon átnyúló mozgásokban a közelmúlt eseményeivel összefüggésben.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete közölte, körülbelül 100 000 ember hagyta el Teheránt az iráni célpontokat ért amerikai és izraeli támadások első két napján, február 28-án és március 1-jén.
"Iránban a támadásokat követő első két napban mintegy 100 000 ember hagyta el Teheránt" – közölte az ENSZ menekültügyi ügynöksége, az UNHCR szerdai helyzetjelentésében.
"A legfrissebb jelentések nem jeleznek növekedést a határokon átnyúló mozgásokban a közelmúlt eseményei miatt. Az Afganisztánnal határos Islam Qala határátkelő helyzete stabil, jelentős változásokat nem észleltek" – állt a jelentésben.
A konfliktust egy hatalmas amerikai–izraeli támadás indította el, amely során megölték Irán legfőbb vallási vezetőjét, Ali Hámeneit; Teherán válaszként rakéta- és dróntámadásokat hajtott végre Izrael ellen és a Perzsa-öböl térségében.
A február 28-án indított csapásokat kongresszusi felhatalmazás nélkül hajtották végre. Az Egyesült Államok szenátusa szerdán szavazott egy olyan javaslatról, amely megállíthatja a hadműveletet. Azonban azt 47-53 arányban elutasították.
Mindeközben a konfliktus kiterjedt a Közel-Keleten Libanonra, Szíriára, Irakra, Izraelre és a Perzsa-öböl menti országokra is, amely következtében több százan életüket vesztették, köztük hat amerikai katona is.
Kritikusok szerint a Trump-kormányzat különböző magyarázatokat adott az offenzívára: egyes alkalommal megelőző lépésként írták le, amelynek célja Irán katonai és nukleáris képességeinek gyengítése, máskor pedig azzal érveltek, hogy a csapásokra az amerikai érdekek védelme miatt volt szükség, miután Izrael megindította saját offenzíváját.
Az Egyesült Államok külügyminisztere, Marco Rubio valamelyest eltérő indokot hozott fel: szerinte a Fehér Ház úgy érezte, kénytelen volt Irán ellen fellépni, mert szoros szövetségese, Izrael határozottan cselekedni akart.
"Világosan látszott, hogy ha Iránt bárki megtámadja – az Egyesült Államok által, Izrael által vagy bárki más által – reagálni fog, és az Egyesült Államok ellen fog reagálni" – mondta el Rubio a Capitol Hillen az újságíróknak.
Regionális pokol
Wells Dixon, a Center for Constitutional Rights vezető jogásza elmondta, Trump érvelését áttekintve az katonai célkitűzéseket tükrözi.
"Ezek katonai politikai célkitűzések" – mutatott rá Dixon. "Nem jelentenek jogi alapot egy másik ország elleni fegyveres támadás megindításához."
Tim Kaine szenátor elmondta, a korábbi iráni támadások idején támogatta az Egyesült Államok izraeli védelmi erőfeszítéseit, „de ez nagyon más kérdés, mint az, hogy az USA kezdeményezze a háborút.”
A háború Iránban gyorsan átterjedt Libanonra. Izrael légi csapásokat és szárazföldi inváziót indított Dél-Libanon ellen, valamint a bejrúti agglomerációban a Hezbollah, Irán szoros szövetségese ellen, amely több ember halálát okozta és ezreket kényszerített menekülésre. Ugyanakkor iráni drónok és rakéták tovább hevítették a tüzet azzal, hogy amerikai támaszpontokat találtak el a Perzsa-öbölben, így a konfliktus több frontossá vált, amelynek nem látszik gyors vége.