Egy augusztus közepén közzétett rövid videóban Izrael szélsőséges minisztere, Itamar Ben-Gvir látható, amint fenyegetően viselkedik egy törékeny kinézetű palesztin fogollyal szemben a hírhedt Ganot börtönben.

A videó tűzszerűen terjedt el, valamint a figyelem középpontjába helyezte a palesztin foglyot – Marwan Barghouti-t, – aki 23 éves börtönbüntetésének egy részét magánzárkában töltötte.

A 66 éves Barghouti, aki a megszállt Ciszjordániában a Fatah, – amely az 1950-es évek végén elindította az első palesztin ellenállást Izrael ellen, a néhai Jasszer Arafat vezetésével – karizmatikus fiatal vezetője volt bebörtönzése előtt, azon közel 10 000 palesztin fogoly egyike, akik az izraeli börtönökben szenvednek.

Azonban Barghouti nincs aközött a közel 2000 palesztin fogoly között, akiket Izrael a Hamásszal kötött tűzszüneti megállapodás részeként szabadon enged, annak ellenére, hogy régóta szerepel a palesztinok és Izrael között tárgyalt fogolycsere-megállapodások listáin.

Mindazonáltal a cionista állam nem engedte szabadon, annak ellenére, hogy az évek során számos emberi jogi szervezet, palesztin szervezetek – köztük a Hamász – és még néhány izraeli testület is többször kérvényezte azt.

Különböző források szerint, Barghouti-t izraeli börtönévei alatt többször megkínozták, valamint embertelen bánásmódban részesítették.

Csütörtökön egy izraeli kormányszóvivő egyértelműen kijelentette, Barghouti-t nem engedik szabadon a legújabb fogolycsere-megállapodás részeként.

Bár Barghouti a rivális Fatah csoport tagja, a Hamász többször is szorgalmazta a karizmatikus vezető szabadon bocsátását, akit széles körben a palesztin frakciók közötti hídnak tekintenek.

Jelenleg a 2006-os választások óta a Hamász irányítja Gázát, míg a Fatah által vezetett Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) a megszállt Ciszjordániát.

Miért fél Izrael ennyire ennek a palesztin vezetőnek a szabadon engedésétől?

„Mert Barghouti-nak továbbra is hatalmas politikai befolyása van” – mondta el Dan Steinbock, vezető politikai elemző, akinek a közelmúltban megjelent az „Izrael bukása” [The Fall of Israel] című könyve.

Emellett friss palesztin közvélemény-kutatások is azt mutatják, hogy Barghouti a legnépszerűbb palesztin vezető. Ez alapján több mint 50 százalékos támogatottságot élvez a megszállt Ciszjordániában, illetve Gázában, más Hamász-vezetőkkel és Mahmúd Abbásszal, a Palesztin Hatóság jelenlegi elnökével szemben is.

‘Palesztin Mandela’?

Barghouti-t 2002-ben ítélték el olyan támadásokban való részvétel vádjával, amelyek öt ember halálát okozták különböző incidensek során.

Barghouti nemcsak az izraeli vádakat tagadta, hanem azt is, hogy a bíróság, amely elítélte, legitim lett volna. Különböző jelentések szerint nem részesült tisztességes tárgyalásban, amely során „számos nemzetközi jogi szabályt megsértettek.”

„Az izraeli kabinet fél Barghoutitól, mert képes arra, amivel Netanjahu miniszterelnök az 1990-es évek vége óta küzd: egyesíteni a palesztinokat, ahogy Nelson Mandela egyesítette az apartheid-ellenes mozgalmat Dél-Afrikában” – mondta el Steinbock a TRT Worldnek.

Steinbock nézeteit néhány izraeli is osztja.

Alon Liel, az izraeli külügyminisztérium korábbi főigazgatója és Barghouti bebörtönzése előtt az izraeli kapcsolattartója szintén közéjük tartozik.

„Izrael fél Barghouti azon képességétől, hogy egyesítse a palesztin népet maga mögött” – mondta el Liel a TRT Worldnek.

Liel továbbá felhívta a figyelmet egy éles hasonlóságra Mandela és Barghouti között – mindketten összesen 27 évet töltöttek börtönben.

2002 előtt Barghouti, akit az 1970-es évek óta az izraeli hatóságok különböző időszakokban bebörtönözték, 15 évesen csatlakozott a Fatahhoz. Öt évvel később letartóztatták, és Izraelben több mint négy évre bebörtönözték.

Mandelahoz hasonlóan Barghouti is politikailag aktív maradt bebörtönzése alatt, különböző kezdeményezéseket indítva, beleértve a Palesztin Foglyok Dokumentumát.

A dokumentum egy független palesztin államot szorgalmaz, amelynek fővárosaként Kelet-Jeruzsálemet jelölte meg, valamint magába foglalja az 1967-ben megszállt területeket is.

A dokumentum sokszínű szerzőgárdája – amely a Hamász, a Fatah, valamint más palesztin ellenállási csoportok tagjaiból áll – megerősítette Barghouti képességét, hogy különböző frakciókat szólítson meg.

Ramzy Baroud palesztin politikai elemző és író szerint Barghouti „kevésbé frakciós, inkább nacionalista generációját” képviseli a palesztin vezetésnek.

Ha szabadon engednék, Barghouti végre katalizálhatna egy új, egységes nemzeti diskurzust, amely „túlmutat a frakciós megosztottságon és a földrajzi elkülönülésen egyaránt” – mondta el Baroud a TRT Worldnek.

Sami al Arian, neves palesztin professzor, Barghouti-t „palesztin hazafinak” nevezte, aki hatalmas árat fizet a palesztin önrendelkezésért.

2017-ben Barghouti éhségsztrájkot vezetett, amely növelte a palesztin foglyok látogatási jogait. A Hamász október 7. támadása óta Barghouti-t magánzárkában tartják, megfosztva őt a családjával és ügyvédeivel való kapcsolattartástól.

Híd a népirtástól a békéig’?

Miközben Barghouti a fegyveres harc mellett állt a megszállt Ciszjordániában és Gázában, békés ellenállást szorgalmazott más, közvetlen izraeli uralom alatt álló területeken. Ennek eredményeként nemcsak palesztinok, hanem izraeli politikai körökben is szövetségeseket talált, akik békés megoldást keresnek a konfliktusra – mondta el Steinbock.

Különböző nézőpontokból – a Hamász-Fatah egység kérdésétől kezdve Izraellel való béke lehetőségeiig – Barghouti a palesztin ügynek és az ellenállásnak „vezetést, irányt és integritást” ad – állította Steinbock.

Barghouti transzcendentális státusza a jelenlegi helyzetében a palesztin frakciók felett új közös palesztin vezetés útját nyithatja meg, amely politikai alapot teremthet Izraellel való békéhez is – vélik szakértők.

Barghouti „híd lehet a népirtástól a végső politikai megállapodásig Izraellel” – mondta el Zaha Hassan, emberi jogi ügyvédje, valamint a Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért vezető munkatársa.

Bár nagy kérdés, hogy ki irányítaná Gázát az esetleges hatalomátadási forgatókönyvben, Hassan úgy véli, hogy Barghouti „elfogadható” lenne a Hamász és a legtöbb palesztin számára Gáza adminisztrátoraként.

Trump tervében egy technokrata palesztin politikai entitást képzeltek el, amely a napi ügyeket intézné Gázában, míg egy Béke Tanács, amelyet az amerikai elnök vezetne, felügyelné ezt a struktúrát.

Izrael azonban visszautasítja ezt az elképzelést – tette hozzá – „mert Netanjahu és az ultranacionalista koalíciós partnerei nem akarják, hogy Gázában olyan palesztin kormányzás legyen, amely támogathatná a kétállami megoldást.”