India nyugat-bengáli régiójában a Nipah-vírus egy friss esetszaporulata új aggodalmat váltott ki Dél- és Délkelet-Ázsiában. Thaiföld, Malajzia, valamint más szomszédos országok hatóságai óvintézkedésként fokozott reptéri szűrést vezettek be.

Bár a vírus ritka, magas halálozási aránya és a fertőzésveszély lehetősége miatt a járványok figyelemmel kísérése prioritást élvez az egészségügyi hatóságok számára. A kutatók szorosan követik a helyzetet, és inkább éberséget, mint pánikot javasolnak.

Azonban mi az a Nipah-vírus, és mennyire kell aggódniuk az embereknek?

Mi az a Nipah-vírus?

A Nipah egy ritka vírusos fertőzés, amely elsősorban fertőzött állatoktól — főként gyümölcsevő denevérektől — terjed az emberekre. Lehet tünetmentes, de gyakran nagyon veszélyes: a WHO szerint az esetek halálozási aránya 40 és 75 százalék között mozog, a helyi egészségügyi rendszer felderítési és kezelési kapacitásától függően.

Bár a vírus emberről emberre is terjedhet, ezt nem könnyen teszi, és a járványok általában kicsik és viszonylag jól kordában tarthatók, mondják a szakértők és az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ szakemberei. Jelölt vakcinák fejlesztés alatt állnak, habár egyelőre egyet sem hagytak jóvá.

Milyen gyakori?

A Nipah-vírust először 1999-ben azonosították Malajziában. Azóta szinte minden évben előfordultak kisebb járványok, főként Bangladesben és időnként Indiában is.

A Coalition for Epidemic Preparedness Innovations (CEPI) adatai szerint decemberig összesen 750 esetet regisztráltak, és 415 beteg bele is halt.

Mik a tünetek?

A Nipah kezdeti tünetei — mint például láz, fejfájás és izomfájdalom — nem jellegzetesek, és más betegségekkel is összetéveszthetők. Ezeket neurológiai jelek követhetik, amelyek akut agyvelőgyulladásra utalnak, és némely esetben súlyos légzőszervi problémák is jelentkezhetnek.

A tünetek általában néhány napon belül vagy két héten belül jelentkeznek a fertőzés után, bár néhány esetben hosszabb lappangási időt is feljegyeztek. Az egészségügyi hatóságok szerint a korai felismerés kritikus, mivel a betegség a neurológiai tünetek megjelenése után gyorsan rosszabbodhat.

Gyermekek és idősek, valamint a betegséggel élők nagyobb kockázatnak számítanak a súlyosabb betegség kialakulására.

Súlyos esetekben görcsök lépnek fel, amelyek napokon belül kómához vezethetnek. A legtöbb felépülő beteg teljes gyógyulást ér el, azonban egyesek hosszú távú neurológiai problémákat tapasztalnak.

Mennyire kell aggódnunk?

Habár a Nipah veszélyes egy magas halálozási aránnyal járó betegség, a kutatók szerint eddig nem mutatott arra utaló jeleket, hogy az emberek között könnyebben terjedne vagy világszintű járvánnyá alakulna át.

Azonban Pakisztán már szigorította a megfigyelést és a határellenőrzést óvintézkedésként az Indiai helyzet kapcsán, noha eddig nem igazoltak Nipah-esetet az országban.

Dél- és Délkelet-Ázsia más országaiban is megerősítették az egészségügyi intézkedéseket. Thaiföld, Malajzia, Szingapúr, Hongkong, Indonézia és Vietnám repülőterein visszaállították a COVID-szerű egészségügyi szűréseket és a hőmérséklet-ellenőrzést az érintett térségekből érkező utasok számára.

Hasonlóképpen Nepál óvintézkedésként megkezdte a beérkező utasok szűrését Katmanduban és az indiai szárazföldi határátkelőknél, azonban helyi eseteket még nem igazoltak.

A WHO szerint azonban továbbra is jelentős közegészségügyi aggodalomról van szó, különösen azokban az országokban, ahol a járványok gyakoribbak. Emellett a vírusfertőzésre érzékeny háziállatok, például sertések tömeges leöléséhez is vezethet.

A kutatók szerint ugyanakkor valószínűtlen a globális elterjedés — és arra is felhívják a figyelmet, hogy a reptéri szűrés kevésbé lehet hatékony, mivel a vírus hosszú lappangási idővel rendelkezik.

Milyen vakcinák és kezelések állnak rendelkezésre?

Jelenleg nincsenek jóváhagyott vakcinák vagy kezelések a Nipah ellen, bár több jelölt készítményt tesztelnek, köztük egyet, amelyet az Oxfordi Egyetemen dolgozó tudósok fejlesztettek, akik a COVID‑19 vakcinák egyikén is közreműködtek.

Az ő Nipah-vakcinájuk ugyanazt a technológiát alkalmazza, és decemberben Bangladesben megkezdődött a II. fázisú vizsgálata a Bangladesi Hasmenéses Betegségekkel Foglalkozó Nemzetközi Kutatóközponttal együttműködve és a CEPI finanszírozásával.