Ahogy a korábbi közel-keleti konfliktusok során, úgy az Iránban zajló háború is ismét rávilágított Türkiye egyedi helyzetére a katonai, diplomáciai és gazdasági téren. Elemzők szerint készen áll arra, hogy ezen képességeinek köszönhetően fontos szerepet játszhat a válság megoldásában.

Az Egyesült Államoknak legalább 19 katonai támaszponttal rendelkezik a Közel-Keleten, amelyek nagy része olyan energiaforrásokban gazdag országokban található, mint Bahrein, Kuvait, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek.

Annak ellenére, hogy a térségben hatalmas amerikai katonai jelenlét és fejlett védelmi rendszerek állomásoznak, mindezek az országok, Jordániával és Irakkal együtt, iráni rakétatámadásokkal szembesültek, miután Teherán amerikai támaszpontokat támadott meg.

Miközben iráni ballisztikus rakéták és drónok záporoznak a Perzsa-öböl menti városokra, a hatalmas hadsereggel rendelkező Türkiye, mint NATO-tag, nem szembesült hasonló támadási hullámmal. A NATO védelmi rendszerei egy rakétát semmisítettek meg a Földközi-tenger felett, mielőtt beléphetett a török légtérbe.

Ugyanakkor Türkiye, mint semleges hatalom erősítette pozícióját, és azon dolgozik, hogy megakadályozza a válság eszkalálódását.

Recep Tayyip Erdoğan, török elnök részvétét fejezte ki Teheránnak azután, hogy Irán legfőbb vallási vezetője, Ali Hamenei életét vesztette az izraeli támadásban, ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja az Öböl-menti országok elleni iráni támadásokat, és figyelmeztetett, hogy a „tűzgyűrű” alakul ki a régióban.

Türkiye sürgette a feleket, hogy a lehető legrövidebb időn belül vessenek véget a harcoknak, miközben az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni műveleteit a nemzetközi jog „nyilvánvaló megsértéseként” jellemezte.

Ankara, amely hosszú ideje semleges politikát folytat az ukrajnai háborúban, közvetítői szerepet ajánlott fel az Egyesült Államok és Irán közötti összecsapások beszüntetése érdekében.

A józan ész hangja

Oral Toğa, az ankarai székhelyű Iráni Tanulmányok Központjának (İRAM) kutatója a TRT Worldnek adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Türkiye minden tőle telhetőt megtesz és a jövőben is meg fog tenni a háború lezárása érdekében. “Ebben a szakaszban az elsődleges cél a fegyverszünet. A körülményektől függetlenül Türkiye mindig a stabilitást támogató stratégiát fog képviselni”- tette hozzá.

A szakértő hozzátette, hogy Ankara jelentős közvetítői tapasztalattal rendelkezik a Kelet-Afrikától Ukrajnáig, de azonban a Közel-Keletre kiterjedt, három különböző hatalmat érintő jelenlegi háború nagysága megköveteli „a felek tárgyalási szándékát.

Bár Türkiye NATO-tag, az ukrajnai háborúban semleges álláspontot képviselt, és igyekezett fenntartani kapcsolatait Moszkvával. Szakértők szerint Izrael tagadhatatlan szerepe az iráni katonai konfrontáció kirobbantásában a török kormányt semleges magatartásra késztette.

Özgür Körpe, a Nemzeti Védelmi Egyetem előadója szerint Türkiye nem akar állást foglalni Iránnal szemben. “Nem akar felelőssé válni egy olyan ország szerencsétlenségéért, amellyel erős történelmi és kulturális szálak fűzik össze”- tette hozzá.

Körpe kifejtette, hogy Türkiye magatartása nagyban függ majd attól, hogy Irán hogyan viszonyul Ankarához. “Valóban, a Türkiye nevében tett nyilatkozatok is ezt tükrözik, hogy a török stratégia semlegességre összpontosít. És ez a jövőben is így lesz,” - megjegyezte Körpe.

Az előadó úgy véli, hogy Türkiye nem passzív, hanem „aktív semleges” megközelítést alkalmaz a nemzetközi válságokban az ukrajnai háborúhoz hasonlóan.

„Türkiye saját akaratából nem vonódhat be háborúba, csak akkor, ha a területét éri támadás. Ez olyan kockázat, amelyet sem az egymással harcoló felek nem akarnának, sem nem mernének vállalni,” tette hozzá Körpe.

Biztonságos menedék a válság idején

Szakértők szerint Türkiye háborúellenes álláspontja és közvetítői erőfeszítései, az Egyesült Államok iraki inváziójától a szíriai polgárháborúig, rámutatnak egyedi képességére, hogy ilyen válságok idején biztonságos menedék szerepet tölt be a régióban.

Bár Türkiye és Irán között vannak politikai nézeteltérések olyan kérdésekben, mint az Aszad utáni Szíria jövője vagy a Hezbollah szerepe Libanonban, a történelmi szálak lehetővé teszik, hogy Erdoğan elnök eredményes megbeszélést folytasson az iráni vezetéssel.

Ömer Özgül, a nyugalmazott török katonai tiszt, aki korábban Türkiye katonai attaséjaként szolgált Teheránban, igaznak tartja azt az álláspontot.

„Nincs ok arra, hogy Irán ellenséges magatartást tanúsítson Türkiye iránt. Egy ilyen lépés, különösen a hadistratégiát tekintve, súlyos hiba lenne Irán részéről”- jelentette be Özgül.

Toğa hasonlóképpen úgy vélekedett, hogy Türkiye továbbra is a konfliktustól mentes, biztonságos menedék.

Ez a megközelítés az Öböl-menti országok számára is kulcsfontosságú, amelyek nagymértékben függenek az energiaexporttól, az élelmiszerimporttól és a turisztikai bevételektől.

Az Öböl-menti államok komoly dilemma előtt állnak a tomboló háború miatt, mivel Irán lezárta a Hormuzi-szorost, és megzavarta az energiaellátást.

Özgül a TRT Worldnek nyilatkozva elmondta, hogy Türkiye regionális válságokhoz való „igazságos hozzáállását” mind Irán, mind az Öböl-menti országok figyelembe fogják venni. „Türkiye továbbra is biztonságos menedéket jelent mind az öböl-államok, mind Irán számára,” tette hozzá.